Szeptember 1-jétől a kormány lehetővé teszi, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is, az őket ide hozó munkaerő-kölcsönzőnek minősített munkaerő-kölcsönzőnek kell lennie – írja Népszava.

Az egyik szakszervezeti vezető arra világított rá, hogy nem arra ösztönzik a munkaerő-kölcsönző cégeket és az ide jövő vendégmunkásokat, hogy a dolgozók maradjanak is sokáig itt Magyarországon.

A vendégmunkásokat munkaerőközvetítő vállalkozások „szállítják le” a cégeknek, miközben nekik az az érdekük, hogy minél többször kapjanak ilyen megrendelést – mondta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

„A vendégmunkások körében hatalmas a fluktuáció, az ukrán és a szerb dolgozók jelentős része néhány hónap után továbbáll a magasabb fizetést kínáló nyugat-európai országok felé, vagy Lengyelországba, Szlovákiába. Mert bár igaz, hogy a magyar bérek négyszer magasabbak, mint amit Ukrajnában fizetnének, de például Lengyelországban már hatszor annyit is meg tudnak keresni. Példaként a szakszervezeti vezető egy elektronikai céget említett, amelynek magyarországi leányvállalatánál ugyanazért a munkáért 3,4, Lengyelországban viszont 4,7 eurót fizetnek óránként.”

2016-ban 14 500, munkavállalási céllal Magyarországon való tartózkodási engedélyt kérvényt adtak be, addig a pandémia előtti évben már 78 ezren – köztük 45 ezer ukrán állampolgár – akartak nálunk dolgozni.