Azt mindenki érzi, hogy nőttek az árak, sőt már hat százalékos inflációval számolnak a magyarok, a friss közvéleménykutatói mérést a Népszava vette észre. 

A gazdaság újraindulásával elszálltak az árak, áprilisban 5,1%-ra ugrott az éves pénzromlás üteme és májusban is ezen a szinten maradt. Az elmúlt években jelentős áremelkedés főleg az élelmiszerek, az élvezeti termékek, a piaci energia és a járműüzemanyag körében történt.

Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó lakosság fogyasztásában elhanyagolható súllyal szerepel az üzemanyag, ez az arány a jövedelem növekedésével egyre jelentősebbé válik, míg a másik két termékcsoport aránya a teljes fogyasztásból a jövedelem növekedésével csökken. Eszerint egy üzemanyagár-emelkedés közvetlen hatása a magasabb jövedelműeket érinti elsősorban, míg az élelmiszer és szabályozott árak (például energia) növekedése nagyobb hatással van az alacsonyabb jövedelműek vásárlóerejére. 

A hazai infláció azért ilyen magas, mert az áremelkedések négy éve gyorsulnak, ami ellen nem lépett fel korábban a jegybank, csak most, amikor a koronaválság után még inkább berobbant a drágulás, ami a mutatót öt százalék fölé lökte. Ahogy meglódultak az árak úgy emelkedtek az inflációs várakozások is: míg tavaly decemberben 3,7 % volt a lakosság inflációs várakozás érzete, az év elején ez 4,7 %-ra ugrott, majd kis visszacsorgás után májusban már 5,7 %-ra mérték a közvéleménykutatók. 

Fotó: MTI