Magyarország belpolitikai és geopolitikai helyzete 2025-re a társadalmi egyenlőtlenségek, a demokratikus értékek leépítése és a nemzetközi elszigetelődés metszéspontjában találta magát.

A Fidesz-KDNP kormány tizenöt éve tartó uralma a kapitalista rendszer következetes kihasználásával és annak torzulásainak táplálásával érte el eddigi eredményeit, miközben a társadalmi aránytalanságokat tovább mélyítette. Az újév kezdetén érdemes megvizsgálni, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk bel- és külföldön, és milyen szerepe van a kormány alkalmatlanságának ebben.

Az ország a korrupció és az egyenlőtlenségek spiráljában volt, van és lesz.

A problémát a rendszerszintű korrupció okozza, amit a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt évtized során egy olyan politikai és gazdasági rendszert épített ki, amelyben a közpénz átláthatatlan áramlása és a kormányzati gazdasági elit gyarapodása normává vált. Az unós források felhasználása számtalan alkalommal vált korrupciós botrányok alapjává, miközben a társadalom nagy része nem profitált ezekből az összegekből. Ez nemcsak a jogállamiság és a közintézmények függetlenségét ássa alá, hanem elősegíti a vagyonkoncentrációt és a társadalmi megosztottságot.

Társadalmi egyenlőtlenségek növekedését a kapitalizmus és az ez bőszen támogató kormányok biztos nem fogják megoldani.

A kapitalizmus kritikusai részéről jogos észrevétel, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája kizárólag a nagyvállalatokat és a gazdasági elit érdekeit szolgálja. A minimálbér emelkedése nem követte az infláció ütemét, miközben az alapvető élelmiszerek árának növekedése egyre több családot sodort megélhetési válságba. Az oktatás és az egészségügy állapota a mélypontra került, ami nemcsak az esélyegyenlőséget, hanem a hosszú távú gazdasági fejlődést is veszélyezteti.

Magyarország szorítóba került köszönhetően a kormány kétkulacsos politikájának és az ennek köszönhető következményének a nemzetközi elszigetelődésének.

A Fidesz-kormány politikája a nemzetközi színtéren egyre több konfliktust eredményezett. Az Európai Unióval fennálló feszült viszony az unós pénzügyi támogatások befagyasztásához vezetett, miközben Magyarország a jogállamisági és antidemokratikus gyakorlatok kritikájának célpontjává vált. Ezzel párhuzamosan a kormány „keleti nyitása” (Kína, Oroszország irányába) az orosz-ukrán háború árnyékában még jobban megingatta Magyarország helyzetét a nyugati szövetségi rendszeren belül.

Ezt fokozza az energiastruktúra és gazdasági sérülékenység is.

Az orosz gázimport függősége miatt Magyarország gazdasági és geopolitikai pozíciója gyengült. A kormány energiapolitikája nem biztosít fenntartható megoldást, hanem a fosszilis energiahordozókra való áttérést erősíti, ami hosszú távon gazdasági és ökológiai kockázatot jelent.

A kormány alkalmatlansága a jelen és a jövő veszélyeit hordozza magában tetszik vagy sem.

A Fidesz-kormány alkalmatlansága főként abban nyilvánul meg, hogy a pillanatnyi politikai érdekeket és hatalomépítést előtérbe helyezi a társadalom érdekét szolgáló hosszú távú stratégiákkal szemben. Az oktatási és egészségügyi reformok hiánya, a szociális ellátórendszer leépítése, valamint a gazdaság torz támogatási rendszere mind olyan problémák, amelyek a következő generációk esélyeit is veszélyeztetik. A demokratikus értékek és a jogállamiság aláásása pedig nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi szinten is rombolja az ország hírnevet, ami hosszú távon még nagyobb elszigeteltséget eredményezhet.

Ebből van kiút vagy marad a kínok kínjával halás? Lehetne kiút, ami baloldali szemléletű válaszok adhatnak meg.

A kapitalizmus kritikáján alapuló alternatíva építése kulcsfontosságú. A gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális juttatások megerősítése és a közpénzek átlátható felhasználása mind olyan lépések, amelyek segítenék a társadalmi bizalom helyreállítását. Az oktatásba és az egészségügybe való beruházás, valamint a zöld nem növekvő gazdaságra történő átállás nemcsak a fenntartható fejlődést segítené elő, hanem új munkahelyeket és szociális biztonságot teremtene.

Az újév kezdete lehetőséget ad arra, hogy a baloldali politikai mozgalmak megerősítsék pozíciójukat, és valódi alternatívát kínáljanak a jelenlegi rendszerrel szemben. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a politika visszatér az állampolgárok valódi érdekeinek szolgálatához, és a hatalom helyett a közösségek építésére helyezi a hangsúlyt.