2024. november 8. és 10. között Budapesten rendezték meg a Baloldali Európai Fórumonot, amely hagyományosan kontinensünk baloldali, progresszív és zöld erőinek a találkozója. Ezen fórumon fogadták el azt a kiáltványt, amely új utat keres a kapitalizmus által kiszolgáltatott társadalmi rétegek számára. A dokumentum világos üzenetet hordoz: a jelenlegi kapitalista rendszer nem képes mindenki számára egyenlő és méltóságteljes életet biztosítani.

Az elmúlt három évtized társadalmi és gazdasági válságai arra mutatnak rá, hogy a kapitalizmus gyakran a külső érdekeket, a tőke felhalmozását, nem pedig a lakosság jólétét helyezi előtérbe.

A rendszerváltás utáni időszakban Magyarországon és sok más kelet-európai országban a külföldi tőkebefektetések domináns szerephez jutottak. Hazai iparágakat, gyárakat külföldi érdekeltségek privatizáltak, amelyek sokszor monopolhelyzetet szereztek és ezáltal maximális profitot realizáltak, ám ennek nagy része az anyaországokba áramlott. A privatizáció következményeként a munkalehetőségek szűkültek, az állami tulajdon szerepe csökkent, az önállóság és a gazdasági stabilitás megrendült.

Magyarország a globális gazdasági hálózat perifériájává vált, és a dolgozók kettős kizsákmányolásának áldozataivá lettek.

A kapitalizmus nyomán, Magyarországon egy újburzsoázia meggazdagodott, miközben a lakosság többségének életminősége romlott vagy stagnált. Az életszínvonalbeli különbségek egyre súlyosabbak lettek, és az általános létbiztonság – amely a korábbi rendszer jellemzője volt – eltűnt. Az ingyenes oktatás és egészségügy megszűnése, a munkahelyi bizonytalanság és a magas jövedelmi egyenlőtlenségek mind-mind hozzájárultak a kapitalizmussal kapcsolatos növekvő elégedetlenséghez.

A kiáltvány a kapitalizmus kritikusainak felhívása arra, hogy közösségi összefogással küzdjenek egy új, szolidáris társadalomért, amely visszaállítja a kollektív tulajdon és a társadalmi minimum fontosságát. Az első lépések között az ország külső függőségének csökkentését és az igazságosabb gazdasági rendszer alapjainak megteremtését sürgeti. Ehhez szorosabb együttműködést és közös fellépést tart szükségesnek a különböző társadalmi rétegek, például a kék- és fehérgalléros munkavállalók, valamint a felelősségteljes értelmiség között.

A dokumentum kiemeli a jelen kor technológiai kihívásait is, amelyek az automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazásával csökkentik a munkahelyek stabilitását. A dolgozók érdekeinek védelmére, a munkahelyi környezet minőségének biztosítására és az igazságos bérpolitika érdekében szakszervezeti és társadalmi szervezetek megerősítésére szólít fel.

A hosszú távú cél: közösségi társadalom. A kiáltvány végső célja egy olyan közösségi alapú társadalom megteremtése, amely az állami és közösségi tulajdonra, valamint a helyi kis- és középvállalkozások erősítésére épül. Az igazságosabb gazdasági modell nem utasítja el teljesen a piacgazdaságot, hanem egy vegyes tulajdonú rendszert képzel el, amelyben a köztulajdon újra központi szerepet kap. Ennek érdekében a kiáltvány a társadalom többségének hosszú, kitartó és igazságos küzdelmét sürgeti, hogy megszabaduljon a kapitalizmus csapdáitól, és egy igazságosabb, fenntarthatóbb jövőt biztosítson a következő generációk számára.

Összefogás a nemzetközi térben. A kapitalizmus elleni küzdelem nemcsak helyi, hanem globális kérdés. A kiáltvány arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközi szolidaritás és az imperialista hatalmak elleni fellépés kulcsfontosságú lépés a fenntartható fejlődés és a társadalmi igazságosság eléréséhez.

Zárszó

A „Kapitalizmus vesztesei, szerveződjetek!” kiáltvány új irányt javasol mindazoknak, akik elégedetlenek a jelenlegi társadalmi berendezkedéssel. A közös cél: egy új, szolidáris és igazságos társadalom kialakítása, amely biztosítja, hogy az emberek méltóságteljes életet élhessenek egyenlő feltételek között, és minden generáció számára reményt adjon a jövőre.