2010 és 2023 között a visegrádi országok között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korcsoport foglalkoztatottsága, közel 280 százalékkal. Számszerűen ez 88,5 ezer fővel több foglalkoztatottat jelent a korcsoportban.

A legtöbb nyugdíjas nem jókedvéből vagy unaloműzésből vállal munkát, megélhetési problémák miatt kell minden tizedik nyugdíjasnak dolgoznia.

Ami egyébként a nyugdíjstatisztikák alapján is nyilvánvaló, a nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint. Az elmúlt években – mivel az állam a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emeli – a nyugdíjak alaposan leszakadtak a keresetekről, amelyek (a 2023 őszével záródó egy évet kivéve) az inflációt jóval meghaladó mértékben nőttek.

Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy a  65-74 korcsoportban 100 emberből 10 dolgozik a nyugdíj mellett. Ők voltaképpen nem mentek nyugdíjba a nyugdíjkorhatár betöltésével, csak nyugdíjat kapnak.

„A foglalkoztatottság emelkedéshez az elmúlt években érdemben hozzájárult az idősebb korosztály foglalkoztatási rátájának növekedése” – olvasható a kormány 2028-ig előre tekintő, az EU-nak a minap beadott konvergenciaprogramjában.

A korcsoport foglalkoztatottságának növekedése nyománA foglalkoztatási ráta is messze Magyarországon a legmagasabb, közel 10 százalékos. Lengyelországban csak 6 százalékos, Szlovákiában 4 százalékos, Csehországban 2 százalékos.

HVG