Orbán kiváló kommunikációs trükkje, hogy Brüsszelre fogja a pedagógusok béremelését, egy oltári nagy hazugság, és még tudja is fokozni. A szakszervezet szerint ha kormány tartani kívánja magát a szavához, s a pedagógusok bérét 2024-re a diplomások bérének 72 százalékára kívánják emelni, úgy biztosan szükség lesz év közbeni bérkorrekcióra is.

A szakszervezeti vezetők arra kérték a pedagógusokat, hogy januárban figyeljék a kinevezések módosítását, mert ebből információk gyűjthetők a fizetésemelésről, s legyenek szívesek a bérekre vonatkozó értesüléseket megosztani a szakszervezetekkel. Egyben arra is kérték őket, hogy csatlakozzanak a szakszervezetekhez. „Nagyon sok múlik ugyanis azon, hogy helyben, azaz az intézmények esetében milyen erős az érdekérvényesítés”, jelezték a szakszervezeti vezetők.

Orbán Viktor a mai sajtótájékoztatón közölte, hogy „egy jogi aktus még hiányzik”, Magyarországnak kapnia kell Brüsszelből egy levelet, amely biztosítja a kormányt, hogy a béremelés bizonyos százalékát az Európai Unió ki fogja fizetni. Elmondta azt is, hogy egy hároméves bérfejlesztési programban 2024. január 1-jétől – vagyis a februári fizetésekben látható módon – 32,2 százalékos béremelést akar a kormány végrehajtani. „Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb” emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől – tette hozzá az MTI összefoglalója szerint.

A magyarországi pedagógusok, diákok és a szülők immár két éve különböző intenzitással tüntetnek általában a munkaterhelések csökkentése és az iskolai munkakörülmények javítása mellett, illetve az elmondásuk szerint megalázó bérezés miatt. Emellett a diákok és és a velük szimpatizálók az idén elfogadott státusztörvény ellen is tüntetnek, legutóbb éppen október 23-án vonultak utcára.

Az idei év első felében a kormány áterőltetett a törvényhozáson egy olyan jogszabályt, amely kimondja, 2024. január 1-jétől megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogállása. A kormány szerint ezzel rendezik a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátozzák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenek. A státusztörvény és a végrehajtási rendelete ugyanis nem garantálja a béremelést, a munkaterhek emelésének lehetőségét viszont nagyon is magában foglalja.