Nyilván eszemben sincs a főpolgármester szűkebb értelmében vett férfiúi képességét megkérdőjelezni, azonban a szó irodalmi értelmében inkább látom nyafogósnak, mint tökösnek. Minden bizonnyal kedves ember, ám sok éve úgy viselkedik, hogy saját erényeiből keveset látunk, ám ha baj van, akkor ő minden felelősséghez megtalálja a saját magán kívüli alanyt. Tán ez sem lenne akkora baj, végtére is politikusként szerepel, viszont a mérleg másik serpenyőjéből fájóan hiányzik az értékelhető teljesítmény.

Például a biciklis fronton sem látjuk a sikert. Kétségtelen, sok helyütt kijelöltek biciklis sávokat, ám ezek inkább borzolják az összes érintett kedélyeit, mintsem csettintenének. Felfestett sávok vannak ugyan, edukáció viszont nincs. Jómagam az összes hangszeren játszom, azaz Budapesten utazom saját autóval, BKV-vel, biciklivel, rollerrel, de legfőképp gyalog. Azt kell mondjam, egyik minőségemben sem érezhetem jól magam, mert a főváros alig tesz valamit az emberek gondolkodásának pallérozása végett. Úgy csinál a főpolgármester, hogy ha valakinek nem az van a fejében, mint neki, az potenciális bűnöző, de minimum ellenség. Pedig csak figyelni kellene!

Vegyük először górcső alá az utóbbi idők legborzalmasabb balesetét, az Árpád-hídon történt száguldásos gyilkosságot! Kétségtelen, egy kerékpáron utazó embert gázoltak halálra, csak hát itt nem biciklis-ügyről van szó, ugyanis ha ott gyalogos haladt volna, esetleg egy kisebb autó araszolt volna, ott ugyanígy emberhalál lett volna a vége, tán még egy villamosban ülők se úszták volna meg egykönnyedén. Mert egy két tonnás, tapadását vesztett, 150-nel száguldó fémtárgy energiája elképesztő. Kvázi ágyúgolyó.

Karácsony viszont biciklis-problémaként kezeli az esetet, jóllehet neki a városában járó valamennyi emberért van felelőssége.

Hogy világos legyek! Főpolgármester Úr! A Maga városában száguldozhatnak az autók 150-nel, sőt, akár többel? És Maga mit csinált ez ellen az elmúlt években? Nem azt kérdezem, hogy ki mindenki más mit nem csinált, hanem azt, hogy mit tett Ön? Mármint a felháborodott nyilatkozatain túl?

Világjárta emberként elmondhatom, hogy a különböző nagyvárosok vezetői kifogyhatatlanok az ötletekből, amelyekből sajnos igen keveset látok Budapesten. Értem, hogy ön szerint az Árpád-hídon a rendőrség a hibás, hiszen nem rakott oda sebességmérő kamerákat, amelyekkel jókat lehetne büntetgetni. Jó, rendben. (Illetve nincs rendben.) De mit tett Ön?

Sűrűn járok az Árpád-hídon, s elmondhatom, hogy különösen a késői órákban elég gyakori arrafelé a 100-150-nel száguldozók jelenléte, s igen sokszor jött már rám a szívbaj, amikor akár 170-nel is megelőztek. Nomármost, ha én tudhatom a magam alkalmi tapasztalataiból, akkor ez miért újdonság a főpolgármesternek? Egy biciklis embernek kellett meghalnia ahhoz, hogy Karácsony egyáltalán kinyissa a száját?

Megjegyzem, a nagyvárosi nyílegyenes, háromsávos útpályákon a büntetőkamerákon túl is eléggé hatékonyan szokták figyelmeztetni a meglendülőket. Van, ahol felvillanó sebességjelzők tartják kordában a népeket, máshol kis lapos fényvisszaverő fémtárgyakat helyeznek el az úttesten, de az sem ritka, hogy a felfestéssel idéznek elő zavaró hangot, sőt, helyenként az úttest finom buckásításától sem riadnak vissza. S ha már a fővárosnak van saját képviseleti irodája Brüsszelben, akkor onnan is lehetne rengeteg ötletet meríteni. Jelzem azonban, nem kell Brüsszelig elmenni! Helyenként Budapesten is bőséggel vannak ilyesmik, akár a ló túloldalára emlékeztető megoldásokkal. A személyes ízlésemnek például egész rokonszenves eszköz a fekvőrendőrös megoldás, persze csak mindaddig, amíg az előírt sebességgel haladva bár nyekken a kocsim, mégsem megy ripityára. Például szakadt már le lökhárítóm, amikor 20-szal haladtam a 30-as övezetben. Viszont ha drágállja a dolgot, akkor csak festesse fel a kritikus szakaszokon, hogy “SLOW”! Ugye, egy világvárosban elvileg ezt mindenki érti…..

Szóval kedves Karácsony Úr! Kérem, töltsön el egy magányos éjszakai órát egy kempingszéken ülve az említett baleset közelében, és csodákat fog látni! Ezalatt az egy óra alatt több tucatnyian fognak 100 feletti sebességgel ön mellett elhúzni. Amióta Ön főpolgármester, azóta alighanem egy milliónyian is elsüvíthettek már az adott szakaszon, háborítatlanul.

Az Ön postaládája valószínűleg épp úgy tele van konkrét lakossági ötletekkel, amint a net egészen biztosan. Most éppen azt olvasom, hogy a biciklisek másfél méteres sávtartást követelnek a többiektől maguknak. Megjegyzem, jelenleg a budapesti kijelölt bicikliutak hosszának egyetlen százaléka sem felel meg ennek a kívánalomnak, tehát erről is tarthatna egy lakógyűlést! Vagy arról, hogy van olyan bicikliút a lakóhelyemen, amely konkrétan egy játszóteret szel ketté, s percenként hallani anyukák sikítását és apukák üvöltését, mert az Önnek oly kedves biciklisek brutális gátlástalansággal érvényesítik a jogaikat, hogy t.i. a bicikliút csak az övék, és mindenki meneküljön, ha ott éppen 50-nel akarnak tekerni az egyébként 30-as övezetben.

A főpolgármester azonban a biciklisektől a Lánchidat sem látja. Kötött egy szerződést a kormánnyal, hogy amikor kész lesznek a felújítással, akkor majd közösen döntenek a híd további közlekedési rendjéről. Nos, ez a közös döntés elmaradt, ami akármennyire is a kormány makacsságán múlott, ettől még nem illendő a népet élőpajzsként előhúzni, hanem jó európai módon tudomásul kell venni, hogy minden marad a régiben. Ezzel mégse lenne vége a dalnak, hiszen egy idő múltán, ha a forgalmi viszonyok úgy indokolják, akkor nagyon is be lehet vezetni folyamatos szűkítéseket, akár időbeli korlátozásokat, avagy sebességcsillapítást. Jelenleg ugyanis a buszok sebességét a leglassabban haladó biciklista határozza meg, tehát ha valaki csak úgy kényelmesen bringázgat a Lánchídon, akkor a buszon utazó 50 ember haladása is le fog lassulni. Ha főpolgármester lennék, meglehet pont a bringásoknak írnék elő a Lánchídon legalább 30 kilométeres sebességet. Ha már….

Értelmes kompromisszumra azonban nem látom a főpolgármester hajlandóságát, csak azt, hogy a manipulatív kérdései mentén felsorakoztatta maga mellett a budapestiek kevesebb, mint egytizedének négyötödét, azaz a szavazók kb. 7 százalékát.

Őszintén szólva, ezt nevezem férfiatlan alibizésnek. Hisztis nyávogásnak. Amihez Karácsony úr a főváros szent jelképét, sőt, végső fokon a magyarországi összefogás üzenetét használja pótszerként.

bankski –