Május elseje a munka ünnepe, azaz a munkások ünnepe. A története egészen 1817-ig nyúlik vissza, mikor is Robert Owen megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő csökkentését 8 órára.

Innen a Nagy Feró által is meg énekelt hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés (eredetileg rekreáció), nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest). Tehát május elseje a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, ami a legtöbb országban hivatalos állami ünneppé lett. Maga az ünnep a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, még Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában ez a nap szeptember első hétfőjére esik.

Május 1-je hasonló tartalommal 1955 óta XII. Piusz pápa rendelete nyomán a katolikus egyházi ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére.

A május elsejére eső ősi európai pogány ünnepek (mint például a beltance), vagy a hagyományok (mint például a májusfa állítása), más eredetűek és tartalmuak.

És miért pont május elseje?

Mert ezen a napon 1886-ban a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetés-sorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. És persze mint minden felháborodás és nemtetszés kinyilvánításánál, így itt is vérontásba csúcsosodott ki a tiltakozás. Az esemény negyedik napján, azaz május 4-én a helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ekkor azonban a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kívezényelt rendőrök közé, akik visszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba.

Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg.

1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett.

Éljen május elseje.