A nyugdíjasok egyik érdekvédelmi szervezete szerint a 13. havi nyugdíj fizetése helyett az erre fordított pénzből a kisnyugdíjakat kellene emelni olyan szintre, hogy mindenki meg tudjuk élni legalább egy szerény szinten a nyugdíjából.

A kisnyugdíjasok fogyasztásának döntő részét az élelmiszer, a gyógyszer és a rezsi teszi ki. Ezek közül a májusi KSH-statisztika az élelmiszereknél tavalyhoz képest 18,6 százalékos emelkedést jelzett, de számos élelmiszer drágult 20–30, sőt 40 százalék felett is – mondta Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke a 24.hu-nak.

A gyógyszereknél átlag alatti (3,3 százalék) áremelkedést mutatott a statisztika éves átlagban, a NYOSZ elnöke szerint azonban a nyugdíjasok egyes gyógyszereknél jelentős áremelkedést érzékelnek.

A KSH adatai alapján 2021 januárjában az öregségi nyugdíjasok kétharmada, azaz 1,6 millió ember kapott 160 ezer forintnál kevesebb ellátást (ez nagyjából az átlagnak felel meg), és több mint 333 ezer idős ember ellátása nem érte el a havi 80 ezer forintot.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete szerint gondoskodni kellene a kisnyugdíjak felzárkóztatásáról is. Ehhez beáldozhatónak tartanák a 13. havi nyugdíjat és a GDP legalább 3,5 százalékos növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot. Álláspontjuk szerint – mivel ezek mögött nincs tényleges járulékfizetés – nem számítanak nyugdíjnak, hanem csak juttatások – aminek persze örülnek a nyugdíjasok.

De a szolidaritás jegyében e pénzekből inkább fel kellene zárkóztatni a kisnyugdíjasok járadékait. A nyugdíjprémium ilyen típusú elosztására Farkas András nyugdíjszakértő is tett már javaslatot. Persze, akitől emiatt elvennének, az nyilván nem örülne, és sokan szóvá tennék azt is, hogy akik nem fizettek rendesen járulékot, azoknak ne zárkóztassák fel a nyugdíját, ám Némethné Jankovics Györgyi szerint állami feladat lenne annak biztosítása, hogy egy embernek legyen annyi jövedelme, amiből, ha szerényen is, de meg tud élni. Ezért is tartanák fontosnak az alapnyugdíj bevezetését.