A baloldal számára az új generációk megszólítása egyre sürgetőbb kihívás, mivel mai fiatalok problémái és értékrendje alapvetően eltérnek az idősebb generációkétól, ami újfajta politikai válaszokat kíván. Ezt fejtettem ki egy korábbi írásomban a tavaly megrendezett Európai Fórummal kapcsolatban, amiben arra keresem a választ, milyen módon tudna egy új baloldali generáció válaszokat adni a mai hétköznapi problémákra.

Akkor ezt írtam: „A mai fiatalokat [a közelmúlt történései] már nem mozgatják meg, sokkal inkább probléma lehet számukra az online randizás nehézsége (annak tárgyiasító, elidegenítő húspiac jellege), az ebből adódó kapcsolati problémák, elmagányosodás, a depresszió és mentális problémák egyre gyakoribb megjelenése (sokszor pont a digitális eszközök és appok okozta testképzavar által), a munkaerőpiacra való belépés nehézségei, a lehetőségek szűkülése és munkahelyek elvesztése a robotizáció révén és az általános életcélvesztés.”

A baloldal azóta ezekre az új problémákra nem reflektált, így a probléma még relevánsabb, mint valaha, amikor Magyarországon és Európa-szerte, egyre inkább a jobboldal tudja megszólítani és megnyerni magának az erre nyitott fiatalokat.

Fiatalok képviselete és az elöregedett politikai rendszer

Ma a fiataloknak nincs valós képviseletük a politikában: az Európai Parlamentben az átlagéletkor 54 év és alig néhányan vannak 30 év alatt. A baloldali képviselők életkora átlagosan 50 év. Eközben egyre több fiatal fordul a jobboldal, sőt a radikális jobboldal felé. Mi ennek az oka?

A válasz részben a gazdasági helyzetben keresendő: ez az első generáció, amelynek életszínvonala várhatóan alacsonyabb lesz, mint a szüleié. A lakhatási válság már-már kilátástalan: saját ingatlanra szinte esély sincs, a bérleti díjak pedig gyakran felemésztik a havi bevételek felét. Mára eljutottunk egy kvázi-feudális rendszerbe, ahol míg az ingatlanbefektetések egyre nagyobb népszerűségnek élveznek, mások éjt nappallá dolgoznak, hogy a lakbért megfizethessék főbérlőiknek, akik sokszor egy rakás ingatlant birtokolnak. Ráadásul a digitalizáció és a robotizáció nyomán a fiatalok karrierje és munkahelyei egyre bizonytalanabbá válnak, az online élet és a „telefonfüggőség” pedig fokozza az elidegenedést.

Világlátásbeli különbségek

A mai fiatalok értékrendje és világlátása szintén eltér a korábbi generációkétól: a régi politikai szimbólumok – kommunista, náci, partizán – már nem bírnak számukra jelentőséggel. Ehelyett új jelképeket és mémeket keresnek, amelyek a saját korukat tükrözik, például Trump gyorséttermi jeleneteit vagy a mai hírességek megszólalásait.

Ahogy egyre többen fordulnak olyan vezetők felé, mint Meloni, Geert Wilders, Le Pen, Trump, a baloldalnak sürgető feladata, hogy újra meg tudja szólítani a fiatalokat és választ adjon az ő mindennapi problémáikra: a lakhatási nehézségekre, megélhetési gondokra, munkahelyek átalakulására, az elmagányosodásra és a párkeresési problémákra a digitális térben. Fontos lenne, hogy az identitáspolitika helyett inkább ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon egy magát baloldalinak valló politika.

Több egységet a megosztás helyett

Itt lenne az idő, hogy a baloldal belássa, nincs értelme identitások alapján megosztani potenciális szavazóit, hiszen minden ember egyedi tapasztalattal, álmokkal és vágyakkal rendelkezik, amely független származásától, bőrszínétől, nemétől vagy vallásától. Hadd hozzam fel itt a Boszniában élő barátaim példáját, akik elutasítják a daytoni békeszerződést. Miért? Mert az merev csoportokat teremt, amelyek nem tükrözik azt, ahogyan az emberek saját magukat látják: embereket skatulyáz be és szűk identitásokra redukálja őket. Egy barátom, aki félig muszlim, félig katolikus, sokszor felteszi a kérdést:

„Bosnyák, szerb vagy horvát vagyok?” És miért számít ez egyáltalán? „Nekem mindegy, hogy ki muszlim, ki keresztény, ki zsidó, ki cigány, csak jó ember legyen!” vallja.

Ennek megfelelően egy megújult baloldalnak az egységes emberiség eszméje mellett kell kiállnia és a legtöbbeket érintő kérdésekkel kell foglalkoznia, nem szűk, megosztó érdekekkel.

Címkék helyett konkrét tetteket

Az emberek nem üres jelzőket vagy moralizáló kategóriákat várnak, hanem konkrét, kézzelfogható megoldásokat. A céljaink között a lakhatás biztosítása, az élelmiszerárak csökkentése, az oktatás, az egészségügy és a közlekedés mindenki számára elérhetővé tétele kell, hogy szerepeljen.

Az olyan kifejezések, mint „net zero” vagy „fenntartható energia”, önmagukban nem sokat mondanak, míg a valódi problémák – például aszály, élelmiszerhiány és vízhiány – egyre inkább sújtják Európát.

Magyarországon és Romániában értékes ivóvizet használnak fel elektromos autógyárakban, míg Németországban erdőket vágnak ki napelemparkok telepítésére. Ezek a tényleges, közvetlen hatással bíró kérdések, melyek mindannyiunk életére kihatnak majd.

A többség nem csoportidentitásra vagy jól hangzó szlogenekre vágyik, hanem egy kiszámítható és méltóságteljes életre, ahol biztosítani tudja a jövőt magának és gyermekeinek és nem kell egyik napról a másikra élnie.

De a remény egyre halványul. Ezért arra kérem a baloldalt, hogy ne moralizáló és címkéző politikával, hanem nyitottsággal forduljon mások felé, politikai és nemzetiségi hátterüktől függetlenül. Arra buzdítom a baloldali politikusokat és szószólókat, hogy a monológok helyett valódi párbeszédet folytassanak a társadalom minden rétegével, közösen, senkit sem kizárva, vitatva meg a közös jövő kérdéseit.
Így, egy új baloldal valódi reményt adhatna Európa népeinek: tiszta és világos üzenetekkel és konkrét tettekkel mutathatná meg, hogy lehet más a világ, lehet más a baloldal.

/Lesti Ágnes/

A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.