Zajlik az élet a nyolcadik kerületben. A jelenlegi polgármester szétverte az őt hatalomba segítő pártok együttműködését, a Fidesz szeretné visszaszerezni a kerületet, a Szolidaritás Mozgalom jelöltje Simon György szeretné, ha az embereket békén hagyná a politika, tudnának parkolni, nem kéne szemétben járkálniuk munkába, nem korlátoznák az autós közlekedést nevetséges, ám igen balesetveszélyes bójákkal, és ami a legfontosabb, hogy legyen a Józsefvárosban strand! Interjúnkat olvashatják.

Kakas Livia: Úgy látom kissé zilált, valami baj történt idefelé?

Simon György: Á csak a szokásos, próbáltam leparkolni (Az interjú a Józsefvárosban készült, a Szerk.), de fél órát kellett köröznöm, hogy találjak egy szabad helyet. Ez az egyik fő bűne a jelenlegi vezetésnek, hogy egyrészt fizetőssé tette az itt lakóknak is a parkolást, és ráadásul jelentősen csökkentette a parkolóhelyek számát. Ennek június 9-ével véget kell vetnünk!

K.L.: Igazi politikus, azonnal a közepébe.

S. Gy.: Nincs időnk negédes körökre, mert ami itt Józsefvárosban történt az elmúlt négy és fél évben az botrányos. Fejlődés helyett visszafejlődés, valódi munka helyett pótcselekvések, a lakók segítése helyett az élet bonyolítása az, amit a jelenlegi városvezetés csinál.

K. L.: Mire gondol pontosan?

S. Gy. Nem oldották meg a lakhatási problémákat, a hajléktalan helyzet egyre súlyosabb, az utcák állapota a Népszínház utca és a Ludovika környékén egyre botrányosabb. A felújított Blaha Lujza téren, a székeken leginkább hajléktalanok üldögélnek turisták helyett. Nincs koncepció a nyugdíjasok és a kisgyerekesek támogatására, bérlakás program nincs, ahogy arra sincs ötlet, hogyan lehetne a kerületi iskolásokat bevonni a kerület életébe. Gyakorlatilag semmi pozitívum nem történt az elmúlt években.

K.L.: De mégis, maga részt vett a csapatával a kerület március 15-i rendezvényén. Hogyan lehet ez?

S. Gy.: Március 15-e nemzeti ünnepünk. Jól is néznénk ki, ha nem tudnánk közösen ünnepelni. Az már egy másik kérdés, hogy a nyolcadik kerületben legutóbbi március 15-i ünnepségről nem csak a magyar zászló hiányzott – ami egyébként értelmezhetetlen számomra – hanem a kerületi lakosok, diákok is. Kedves szokás Magyarországon, hogy március 15-e alkalmából a polgármester átadja a kerületi versenyeken részt vevő diákoknak a díjakat, vagy akár kerületi kitüntetéseket oszt ki az arra érdemeseknek. Az ünnepség után pedig sok helyen egész napos programok, koncertek várják a lakosságot, hogy együtt tudjunk emlékezni és ünnepelni. Nos, Józsefvárosban semmi ilyesmi nem történt, szekunder szégyent éreztem, amikor részt kellet vennem azon az ünnepségnek hazudott szomorú fél órás eseményen.

K. L.: Még annyit áruljon már el, hogy miért van a programjában az, hogy legyen Józsefvárosban is strand? Ez valami vicc? Vagy komoly?

S. Gy.: Halálosan komoly! Józsefvárosban és a környékén sincsen strand. Pedig igény az nagyon lenne rá, nagyon sok gyerekes család él a kerületben és az idősebbek is örülnének egy gyógyvizes medencének. Régi vágya ez a kerületnek, ha én polgármester leszek, az első teendőim között lesz, hogy a régen húzódó strand ügyét, amit a Józsefvárosi vasúti csomópont helyére tervezünk, sínre tegyem!