A fizetéseket lenyomó vendégmunkások országa lettünk


Orbán valós igényként jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását. Ezt alapozta meg a parlament különböző törvényekkel, amelyekkel könnyebbé válik a vendégmunkások behozatala, illetve a küldő országok köre is szélesebb lett. Első kontingensük (10 ezer fülöp-szigeteki munkás, valamint 600 indiai teherautósofőr) érkezése még idén várható. Közben épülnek a lakóparkok, konténer városok is az érkezőknek.

A fő kérdés ugyanis az: valóban szükség van-e ennyi vendégmunkásra (különösen a korábbi migráns ellenes kampányt érdemes visszaidézni: elveszik a munkahelyeket, segélyezni kell őket, sok a bűnöző körükben stb.), vagy ez megoldható hazai forrásokból is. Ehhez érdemes megnézni a KSH adatait! Eszerint 2022-ben 284 ezer fő potenciális munkaerő tartalék (valós munkanélküli) volt hazánkban. Ők dolgoznának, de kisebb-nagyobb segítségre van szükségük a munkába álláshoz. Emellett közel 1 millió 300 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív (tanult, tartós beteg stb.). Ezek egy része valójában már ma is dolgozik (pl. az egyetemisták/főiskolások a tanulás mellett, diákok a nyári szünetben). Vagyis a hazai források biztosítani tudnák a hiányzó munkaerő jelentős részét, ráadásul a keresetük itthon maradna, a hazai gazdaságot erősítve.

Az adatok alapján a legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban van szabadon elérhető munkaerő, majd Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Somogy következik. Meglepő talán, de a fővárosban is az érintett népesség 3%-a is munkát keres. A legkedvezőbb a helyzet ez alapján Veszprém vármegyében. Ugyanakkor abszolút számban Szabolcs-Szatmár-Bereg csak Budapest után következik (közel 34 ezer fő), majd Borsod-Abaúj-Zemplén (32 ezer fő), Pest (23 ezer fő) és Hajdú-Bihar (19 ezer fő) a sorrend. Vasban, Veszprémben, Komárom-Esztergomban és Tolnában (4-6 ezer fő) van a legkevesebb munkanélküli. Látható, hogy a Debrecen túlsúlyára építő iparosítás nem felel meg az ország érdekeinek.

A multinacionális cégek betelepülésének támogatására a kormány 2010-2022 között 966 milliárd Ft támogatást adott egyedi kormánydöntéssel (emellett a már betelepültek jelentős egyéb fejlesztési forráshoz is jutottak pályázati formában). A hazai munkaerő képzésére (átképzés, továbbképzés, általában véve a felnőttképzésre) ehhez képest morzsák jutottak a kormánytól. A képzések legnagyobb „szponzora” az EU volt 2010 után, illetve, amig erre kedvezményeket kaptak, a hazai vállalkozások is áldoztak erre. Az már egy másik kérdés, hogy az EU források mennyire voltak képesek a vállalkozások számára is hasznos munkaerőt képezni, illetve milyen okok akadályozták a hatékonyabb pénzköltést.

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon:

MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000

Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak

Hazai

Magyarország kisebbsége választ

A Delphoi Vote Research (DVR) választások előtti közhangulat mérése
A Delphoi Vote Research, Magyarország legpontosabb és leghatékonyabb közvéleménykutató intézete az ISZOMM térítésmentes megbízása alapján a normandiai