2023-ban a zöld technológia úgy érezheti magát, mint az újszülött gyermek a világban. De a fenntartható innováció világának hosszú története van, amiről valószínűleg kevesen tudnak.

Vegyük például a geotermikus fűtést, amely népszerű trend az energiahatékony otthonokban és épületekben. A földfelszín alatti hőenergia felhasználása a paleolitikum idejére nyúlik vissza, amikor a korai emberek forró forrásokban fürdöttés lávából épített otthont. Vagy vegyük a szélenergiát – őseink már időszámításunk előtt 5000-ben használtak szélenergiát a hajók mozgatására. 2000-re a szélenergia szivattyúzta a vizet és őrölte a gabonát. És a napenergia? Az emberek a nap energiájának hasznosítását már i. e. 7. században használták tűzgyújtásra, nagyító segítségével. És bár az akkumulátorral működő járművek új trendnek tűnhetnek a 19. század fordulóján a New York-i taxik 90%-a elektromos járművek voltak.

Tehát az emberek már régóta dolgozik a fenntartható megoldásokon a mindennapi szükségletek kielégítésére. Ma azonban a környezeti problémáink innovatív megoldásai népszerűbbek – és szükségesebbek –, mint valaha.

Mit is jelent valójában a zöld technológia?

Dióhéjban a zöld technológia minden olyan technológia, amelynek célja az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentése.

Zöld technológia: néhány példa

A zöld technológia többről szól, mint a napelem vagy a szélturbina. Íme, egy lista néhány népszerű bolygómentő innovációról, amelyekről talán még nem hallottál:

• Szennyvízkezelés és víztisztítás (a víz újrahasznosítása, hogy iható legyen, vagy elég tiszta legyen más célokra)
• Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás (a hulladéklerakók és hatásuk minimalizálása)
• Energetikai hasznosítás (hulladéklerakó elégetése villamos energia előállítása céljából)
• Elektromos közlekedés (elektromos autók, teherautók, buszok, robogók – nevezd meg)
• Programozható termosztátok (hőmérsékletek programozása energiatakarékosság érdekében, amikor nem tartózkodik otthon)
• Önellátó épületek (olyan épületek, amelyek elegendő energiát termelnek ahhoz, hogy saját maguk táplálják őket, általában napelemek segítségével)
• Alacsony szén-dioxid-kibocsátású építés (energiahatékony épületek fejlesztése zöld anyagokból és kisebb lábnyommal)
• Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (szén megkötése és eltávolítása a légkörből)
• LED világítás (ultraenergiatakarékos izzók)
• Vertikális gazdálkodás (kevesebb földet és vizet használ, és városokban is létrehozható)
• Komposztálás (az élelmiszer-hulladék műtrágyává alakítása)
• Hullámenergia (az óceán hullámainak felhasználása villamos energia előállítására)
• Akkumulátor (az energiatárolás kulcsfontosságú a megújuló energiaforrásokra való átállás során)
• Zöld anyagok (helyi, megújuló anyagok, például bambusz, kender és szalma)
• Szén-dioxid-követő szoftver

Zöld technológia, tiszta technológia, klímatechnika: mi a különbség?

A zöld technológia vagy környezetvédelmi technológia azt jelenti, hogy a tudományt és a technológiát a világ természeti erőforrásainak védelmére és az emberi tevékenység negatív környezeti hatásainak enyhítésére használjuk.

A tiszta technológia egy tág kategória, amely magában foglalja megoldások, amelyek javítják a termelés teljesítményét és hatékonyságát, miközben csökkenti a negatív környezeti hatásokat is. Tehát a tiszta technológiák olyan innovációkat foglalnak magukban, mint a tiszta energia, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás és így tovább.

Időközben a klímatechnika kifejezetten az ember által kiváltott klímaváltozás — alapvetően minden olyan technológia, amely a üvegházhatású gáz Kibocsátás. Például, míg a vízkezelés és a hulladékgazdálkodás tiszta technológiának minősül, viszont nem minősülnek klímatechnológiának.

5 zöld technológiai trend, amelyet figyelni kell 2023-ban

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású konstrukció

Okos fenntartható épületek mindenhol felbukkannak, és jó okkal. A hagyományos épületek és az építőipar Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 38%-a a világ körül.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületeket úgy tervezték, hogy élettartamuk során alig vagy egyáltalán ne bocsássanak ki szén-dioxidot. Minimális fűtést és hűtést igényelnek, nagyon kevés hulladékot termelnek és szennyezés, és környezetbarát anyagokból, például bambuszból és kenderből készülnek. Általában saját energiát termelnek, gyakran tetőre szerelt napelemeken keresztül. Mivel az építőipar iránti kereslet magasabb, mint valaha, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek kulcsfontosságúak a zöld jövő szempontjából.

Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

Szén-dioxid-kompenzációk szükséges lépést jelentenek a globális felmelegedés visszafordításához, de önmagukban nem képesek a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 °C alatt tartani. Ehhez fizikailag el kell távolítanunk a meglévő szenet a légkörből.
A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológia kivonja a szén-dioxidot a légkörből, és szintetikus üzemanyag előállítására használja. Jelenleg drága és viszonylag kis léptékű, de a Stanford Egyetem tanulmánya azt jósolja, hogy e technológia költségei akár csökkenteni kell a hat többszörösével, így sokkal skálázhatóbbá válik.

Megújuló energia tárolása

A megújuló energiaforrásokra való átállás során az egyik fő probléma annak kidolgozása, hogyan lehet a tiszta energiát folyamatosan elérhetővé tenni, még akkor is, ha a napot felhők takarják, vagy a szél hetek óta nem forgatta a turbinákat. Ehhez képesnek kell lennünk arra, hogy nagy mennyiségű energiát tároljon hosszú ideig, alacsony költséggel.

Hidrogén

Már ismeri az akkumulátorral működő elektromos járműveket, de van egy másik típusú elektromos jármű, amelyet üzemanyagcellás elektromos járműnek neveznek. Ezek az autók nem akkumulátorral működnek, hanem hidrogénnel. Ez sokkal hatékonyabbá teszi őket, mint a belső égésű meghajtású járművek, és nem bocsátanak ki káros anyagokat sem.
Vannak, akik azt jósolják, hogy 2050-re A hidrogén végül több mint 400 millió autót fog táplálni, akár 20 millió busz és a személyhajók több mint 20%-a. A hidrogén üzemanyag még mindig drága, de a hidrogénüzemű járműveket már a világ számos részén vásárolják, és kulcsfontosságúak lehetnek a fosszilis tüzelőanyagokból származó közlekedési kibocsátások csökkentésében.

Upcycling (körforgásos hulladékgazdálkodás)

Az upcycling – a hulladék új, használható anyaggá vagy termékké alakítása – még soha nem volt ilyen népszerű. Az innovatív vállalatok és szervezetek világszerte megtalálják a módját annak, hogy a meglévő hulladékot újrahasznosítsák mindenben, az üzemanyagtól és műtrágyától kezdve a ruhákig és kerékpárokig.

Az újrahasznosítás a körforgásos gazdaság része, egy olyan modell, ahol a „hulladék” nem létezik – egyszerűen valami új nyersanyagává válik.

Persze ezek a törekvések önmagukban nem oldják meg az emberiség problémáját, csak mérséklik.

Az igazi problémamegoldás maga a takarékosság és elsődlegesen létszükségletünk kielégítése volna. A mai világban a legnagyobb problémánk az, hogy elsődlegesen az igényeinket próbáljuk kielégíteni.

Gondolkodásra fel!

A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.