Miért is lenne fontos a megtermelt javak egyenlő elosztása, és az egyén vagyonosodásának korlátozása.

A természet által biztosított és a civilizációnk által teremtett javak egyenlő elosztás és bölcs felhasználása jelenthet a kulcsot az emberiség jövőjéhez.

A korlátozás nélküli gazdagodás és a velejáró értelmetlen luxus és pocsékolás, nem csak civilizációnkat, de környezetünk pusztulásának is okozója. Az egyének korlátlan gazdagodása, már nem szükségleteik kielégítését támogatja, hanem vágyaik és elvárásaik kiszolgálását, ami egyre több természeti erőforrás igénybevételét követeli meg. Ezzel egyidejűleg nő a környezet szennyezés is.

A gazdagodás másik nem kívánt hatása, hogy egyre több ember szegényedik el. Az elszegényedett emberek helyzetüknél és lehetőségüknél fogva a számukra hozzáférhető természeti erőforrásokat fogják használni. De mivel lehetőségük korlátozott így ezeket az erőforrásokat nem hatékonyan és környezetszennyező módon tudják felhasználni, az-az pocsékolnak akaratukon kívül is.

Mivel az emberiség 10%-a rendelkezik az emberiség által előállított javak 80%-a felett, így a maradék 20%-nak kell osztozni az emberiség fennmaradó 90%-án. Látható, hogy ez az egyenlőtlen elosztás mára már milyen civilizációs és környezeti pusztulást hozott létre.

Úgy vélem, hogy elérkezett mindenki életébe, hogy eldöntse mi is számára a legfontosabb. Továbbra is a kényelmét kiszolgáló igényeit tartja szem előtt, amivel a következő generáció szükségleteihez való hozzáférést veszi el. Vagy lemond igényeiről, hogy a következő generáció is kielégíthesse szükségleteit.

Rajtunk áll, hogy mit választunk. Kényelmesek leszünk, vagy a bölcsek?