Friss tanulmányt publikált az Oktatási Hivatal a felsőoktatásban tanuló fiatalok helyzetéről. A huszonhét magyar egyetem és főiskola csaknem húszezer hallgatójának adatai alapján elkészített jelentésben az olvasható, hogy csak a hallgatók 39 százaléka gondolja azt, hogy az egyetemen szerzett tudással nemcsak itthon, de akár külföldön is megállnák a helyüket.

A tanulmányból megtudhattuk továbbá, hogy sokan dolgoznak a tanulás mellett még azok közül is, akik amúgy ingyenes képzésre járnak. A hallgatók 59 százaléka jelezte, hogy a szorgalmi időszakban a tanulmányai mellett folytat valamilyen kereső tevékenységet (alkalmazottként, saját vállalkozásban, illetve alkalmi munkát végezve), esetenként többfélét is.

Az állami ösztöndíjas képzésre járó fiatalok valamivel több mint fele, az önköltségeseknek pedig háromnegyede számolt be arról, hogy dolgozik. A tanulmányok és a munka összehangolása ugyanakkor a legtöbb esetben nem okoz megoldhatatlannak tűnő problémát, mindössze 12 százalék jelezte ezt.

A legtöbb fiatal azt tervezi, hogy diplomaszerzés után a magánszektorban helyezkedik el, kevesebben vágynak önkormányzati és állami szektorba, és még kevesebben mernék vállalkozásra adni a fejüket. A külföldi munkavállalás a fia­talok négytizede számára jelenik meg reális alternatívaként (főként a művészeti, természettudományi és informatikai területen), de mint kiderült, a legtöbben csupán átmeneti időszakban gondolkodnak. Tartós külföldi munkavállalást csak a végzősök 12 százaléka tervez. A majdani munkavállalás kapcsán a főváros vonzereje elvitathatatlan, feltűnően magas azok aránya, akik Budapesten szeretnének dolgozni.

A tanulás melletti egyéb aktivitás (például egyetemi szervezetben, tehetséggondozó programban vagy kutatásban való részvétel) viszont csak a hallgatók kisebb hányadára, mintegy negyedére jellemző.

Vizsgálták a diákok családi hátterét is, amelyből kiderült, hogy a társadalmi mobilitást tekintve a pedagógusképzés a legnyitottabb képzési terület. Az itt tanulók szüleinek iskolai végzettsége alacsonyabb az átlagnál, így a pedagógushallgatók jóval nagyobb arányban lesznek elsőgenerációs értelmiségiek, mint más képzési területek hallgatói.