A pedagógus végzettséget szerzők száma nagyot csökkent az elmúlt években. A valamilyen pedagógusképzésre jelentkezők száma 2016 és 2021 között a kétharmadára esett vissza: 2016-ban több mint 20 ezren, 2019-ben viszont már csak mintegy 15 ezren, a 2020-as mélyponton alig több mint 11 ezren jelölték meg valamelyik helyen valamelyik pedagógus szakot – írja a G7.hu.

A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy az egyetemi lemorzsolódás után, az elmúlt időszak évi 5-6 ezer pályakezdőjéből 2-3 ezer pedagógus már az első pár évben elhagyta a pályát. Ha ugyanezt az arányt feltételezzük a 2095 pályakezdőnél, már nagyon alacsony számokat kapunk, alig ezer fiatal marad a pályán. Eközben évente körülbelül 2-3 ezer pedagógus megy nyugdíjba.

2021 harmadik negyedévében a KSH 6635 üres álláshelyet regisztrált, 2016 óta ezt meg sem közelítette az adat. Persze a tanulók száma is csökken, bár az elmúlt években már csak kis mértékben.

Érdemes a pedagógusok és tanulók számával kapcsolatban egy összetettebb mutatót, az egy pedagógusra jutó, alapfokú oktatásban részt vevő tanulók számát is megnézni, főleg, hogy a kormány és a kormányhoz közeli szereplők kommunikációjában rendre ez az adat hivatott fenntartani a magyar közoktatás versenyképességének látszatát.

2013 óta ez a szám Magyarországon folyamatosan csökken, és 2019-ben tíz alá kúszott. Az egy pedagógusra jutó 10 tanuló régiós szinten is alacsonynak számít. Ausztriában ez 12, Szlovákiában 17, Csehországban 18, Lengyelországban lényegében azonos a magyarral. A különösen hatékony finn oktatási rendszerben is magasabb, 13-14. Az EU 22 OECD tagországának átlaga 13, vagyis több, mint a magyar adat.

A középfokú oktatásban is hasonlóan alakulnak a számok, bár itt már a magyar adat lényegében megegyezik az EU-átlaggal.