Péli Tamás hatalmas képen festette meg a cigányságot

cigányság festmény képzőművészet kiálítás kritika Péli Tamás roma kultúra

 

Péli Tamás Születés című képét nagy médiacsendben látogatták a látogatók szeptember végéig a BTM Vármúzeumban. A felújított Szent István terem elvitte a kulturális üzenetet a cigány festménytől ötven méterre jobbra.

Péli 41 négyzetméteres képnek is lehet ma már kiállítása Magyarországon, mi bajotok? Tehetik fel a kérdést a kérdezők, de hagyjuk tényleg a politikát, inkább szeressük a festészetet.

A roma képzőművész képe egyből négy kép, melyen a nyolcvanas években próbálta meg bemutatni a cigányságot.

A megnyitón elhangzott, hogy a festmény a közösségre építve, aktív közösségi szerepvállalást szeretne beindítani. Ennek a közösségnek bárki a tagja lehet, aki valamilyen módon kapcsolódik (vagy kapcsolódni szeretne) a Születés című képhez, legyen az egy élmény, tudás, vagy csak egy olyan szövete az életnek, ami erőforrásként jelentkezik a mindennapokban.

A kiállítás egyik célja, hogy megmutassa azt a közös emlékezetvilágot, amin keresztül a roma közösség tagjai, illetve romák és nem-romák egymáshoz tudnak kapcsolódni.

Kapcsolódni jó. Péli egyik interjújában arról beszélt, hogy nem érti a világot. Nem érti, hogy miért más egy kékszemű szőke hajú, és egy barnább bőrű. Ennek a megoldása a mi agyunkban van valahol, ami jelen politikai társadalmi helyzetben kudarcra van ítélve. Ma is, ahogy évszázadok óta az az üzenet, hogy vagyunk mi, és vannak mások. A kép legszebb része, és leginkább sérült része a roma holokausztot mutatja be, maga ez a részlet elég lenne bármire.

A 41 négyzetméteres pannót Péli Tamás a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács megrendelésére készítette, és 1983-ban fejezte be tanítványai, köztük Szentandrássy István közreműködésével.

A Születés című kép az egykori tiszadobi Andrássy-kastélyban működő, Gyermekváros néven ismert gyermekotthon ebédlőjének falára került, majd a kastély rendezvényhelyszínné alakítása során, 2011-ben lesztedték és négy darabra bontva a nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállították.

A múzeum folyosóján állt 10 évig lefedve, biztonságos körülmények közt, de a közönségtől elzárva.

A mű áprilisban érkezett a BTM Vármúzeumba. Tábláit egy hét akklimatizálódást követően a múzeum restaurátorai kicsomagolták és részlegesen restaurálták. Ezzel párhuzamosan épült fel az a hatalmas, Kaszás Tamás képzőművész által megtervezett installáció, amelyre a festmény felkerült.

A kiállítás megnyitóján, 2021 júniusában, György Eszter a kiállítás kurátora, kutató, romaügyi aktivista,  és Fedorkó Boglárka anti-rasszista feminista aktivista arról is beszéltek, hogy miért nincs egy normális cigány múzeum Magyarországon. Akkor nem lenne ilyen rossz helyzetben egy műalkotás.

A tiszadobi gyerekek féltették, szerették, az oda érkező látogatóknak fokozatosan gyarapodó tudással mutatták be, a kép előtti térben pedig éveken keresztül tartottak cigányklubokat, beszélgetéseket. Számos alkalommal mentek Tiszadobra látogatóba a pannón is szereplő roma értelmiségiek (mások mellett Kovács József Hontalan, Szentandrássy István, Choli Daróczi József), akik saját munkáik bemutatása mellett meséltek Pélihez fűződő barátságukról, illetve a kép, részben közös, már-már mitologikus megfestéséről; a Születést ugyanis Péli már Tiszadobon fejezte be, barátaival és családtagjaival, egy több naposra nyúlt, szerepjátékokkal, közös mulatozásokkal, a pannó előtti térben való táborozással tarkított folyamat során. via GYE.

A brutálisan nagy festményen 33 ember látható egy kis roma mitológiával, történelemmel megbolondítva. Négy részből áll a festmény, a bal alsó a halál, a jobb felső az élet és még két nagyon fontos táblából áll a panno.

A panno rendszerint embermagasságú, fából készített falburkolat, esetünkben pozdorja a kép hordozója.

A megnyitón a cigány nőalakok sztereotíp ábrázolásáról is beszéltek a kurátorok. Ha a cigány nőt látunk, akkor vagy fogatlan kicsi vén, vagy gyönyörű ruhákba bújó gyönyörű kurtizánokat látunk.

Péli nőalakjai gyönyörűek.

Péli Tamás festménye műfaját tekintve történelmi allegória, ábrázolásában történeti és mitikus elemek ötvöződnek. Központi motívuma a roma nép megálmodott eredetmítosza: Káli istenasszony, a roma ősanya felmutatja elsőszülött gyermekét, az újonnan született első cigányt, Manust a lovon ülő istenségnek.

A több nagy, összefonódó elbeszélés alakjait összekapcsoló kompozícióban számos utalás feltűnik a romák magyar történelemben játszott szerepére a Rákóczi-szabadságharctól Auschwitz-ig, valamint megjelennek a romák jellegzetes foglalkozásainak megszemélyesítői és a formálódó magyar-roma értelmiség szereplői is.

A gigantikus alkotás tehát egy nép, egy történelmi elbeszélés és egy kultúra formálódását jeleníti meg, ennek a háromszoros teremtésnek a manifesztációja. S mivel a roma és magyar elbeszélések értelemszerűen egymásba fonódnak, egymást feltételezik, a művet annak szerteágazó rétegeivel és tanulságaival együtt közösen “hordjuk ki” – magyarázza a kiállítás címét a BTM.

A szervezők célja volt, hogy elkezdődjön egy dialógus a 2011 óta elraktározott pannó végleges elhelyezéséről, szeptember 26-án, amikor bezárt a Közösen kihordani. Péli Tamás: Születés kiállítás, a pannó minden valószínűség szerint a vagyonkezelő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., a NÖF raktárába kerül, ismét elzárva a látogatók elől – írta György Eszter. Úgy tudjuk, hogy az edelényi kastélyba került volna a mű, de a Nemzeti Galéria igényt tartott rá.

Péli Tamás nagyon fiatalon, negyvenhat évesen halt meg 1994-ben.

TP-BTM

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkban és a Twitteren is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak