67 ezer forintból élnek a szegények itthon

Eurostat KSH szegények

Súlyos problémára világít rá egy frissen megjelent adat a magyarországi szegénységgel kapcsolatban. A társadalom szegényebb rétegének helyzete évről-évre egyre kilátástalanabb, ők a gazdaság fejlődéséből és a bérek, jövedelmek növekedéséből semmit nem tapasztalnak gyakorlatilag. Ez a láthatóan leszakadó réteg az út szélén maradt – ez már könnyen kijelenthető az adatok tükrében. Az mfor.hu cikke.

Az Eurostat oldalán frissen elérhető adatot pedig kétségkívül illethetjük az egészen megdöbbentő jelzővel. Nagy mértékben romlott ugyanis annak az esélye, hogy valaki kitörjön a szegénységről Magyarországon. De előbb tisztázzuk a legfőbb fogalmat, mi is az a szegénységi rés.

A szegénységi rés egyszerűen megfogalmazva a szegénység mélységét hivatott kifejezni. Az arányszám azt mutatja meg, hogy a szegények (hivatalosan a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők) átlagos jövedelme milyen mértékben marad el a szegénységi küszöbtől, vagyis konkrétabban a medián átlagjövedelem 60 százalékának megfelelő összegtől. Egyszerűen megfogalmazva minél magasabb ez az érték, annál nagyobbak az anyagi különbségek, annál kisebb a szegénységből való kitörés esélye.

A szegénységi rés mértéke 2019-ben 36,3 százalék volt az előző évi 28,9 százalék után. Ilyen hatalmas arányra egészen 1999-ig visszamenőleg nem volt példa, a legmagasabb értéket pont abban az évben regisztrálták, de az is „csak” 33 százalék volt.

A száraz adatokból joggal állapítható meg: lendületes ütemben mélyül a szegénység Magyarországon az elmúlt 3 évben. Abban a 3 évben, amikor egyébként bérrobbanás, gazdasági növekedés és fejlődés jellemezte hazánkat. Mindebből azonban a társadalom peremén élők semmit sem tudnak profitálni.

67 050 forint: ennyiből élnek átlagosan a szegények

A KSH adatai szerint 2019-ben a szegénységi küszöb havi 105 259 forint volt, az előző évihez képest 12,8 százalékkal magasabb összeg.

Ennek a szegénységi rés mértékével csökkentett összege 67 050 forintra jön ki, azaz ennyiből él átlagosan egy szegény magyar. Az összeg egyetlen év alatt csupán 705 forinttal, vagyis 1,06 százalékkal emelkedett.

A változás mértékéből három megállapításra lehet jutni:

  • egyrészt bőven elmarad mind az átlagbér, mind pedig a szegénységi küszöb értékének növekedésétől,
  • másrészt az átlagos pénzromlási ütemet sem fedezi, amiből következik, hogy
  • a szegények átlagos jövedelme egyre kevesebb termék és szolgáltatás beszerzését teszi lehetővé.

Kikövezett úton haladnak tehát a leszakadás felé – abban az országban, ahol a regnáló kormány a hatalomra kerülése után azt vállalta, hogy „senkit nem hagyunk az út szélén”. Ez az egyik kinyilatkoztatott vállalása a munka alapú társadalomnak, mely keretein belül a munkanélküliség idejére Európa legrövidebb ideig járó munkanélküli segélyét kapják az érintettek, segély helyett pedig inkább a vitatott közmunkába tereli az embereket.

Ugyanis nemcsak az Orbán-kormány 2010 óta tartó irányítása alatt, de az előző kormányok idején sem volt ilyen mértékű a szegénység. A háttérben meghúzódó folyamatok meglehetősen ambivalensek, hiszen egy pozitív trend, a lendületes bérnövekedés következménye a kialakult helyzet. Ám mégsem kellene feltétlenül ennek így lennie, hiszen a bérrobbanásból részesülhetnének a társadalom szegényebb rétegei is. De nem mégsem ez történik, így leszakadásuk, beleragadásuk a szegénységbe egyre inkább visszafordíthatatlan folyamat.

MFOR
Getty Images Hungary

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon:

MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000

Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak