Nyikos Tibor: Hazatérés
Hazatérés
(Péterfy S. Kórház- Onkológia)
Minden nap, minden reggel
mosollyal arcomon
pedig a lelkem,
mint egy fekete varjú
mely korhadt fa
száraz ágán ül
s megfeszült testre vár
fekete csőröm hullaszag járja át.
–
Itt vagyok újra itt
beteg testek s lelkek árnyékában,
hol a halál minden nap vendég.
Vékony kezük felém nyújtják,
és én észrevétlenül megfogom
néma kiáltásuk átfut agyamon.
Együtt készülni fel a nagy útra
az ismeretlen felé;
A nagy út a nagy utazás melyről nincs kiszállás.
–
És egy napon az Úr majd megsegít
s nem lesz több kín és fájdalom,
megnyílik az idő és tér
itt van a fiad Uram
megérkezett!
És lehajtom fejem
mint anya ölébe a gyermek.
2021U
Kép: Mentők érkeznek egy sérülttel a Péterfy kórház baleseti központjába (Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)
A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már
kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk
egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a
SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen. |