Végre közzétette a havi mediánbér-adatokat a KSH. Ebből újra kiderült, hogy a 400 ezer forint felett járó átlagbér egy értelmezhetetlen szám csupán. Az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg írta meg a Népszava.

A KSH új adataiban már számításba vett kisebb cégeknél dolgozók ugyanis valóban kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az alkalmazottak fele pedig valójában legfeljebb csak a háromnegyedét keresi meg a ma már 400 ezer forint fölött járó hivatalos átlagbérnek, így annál több tízezerrel forinttal is kevesebbet visz haza.

A NAV sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adataiból havi mediánbért is lehet számolni, ezek közlésével azonban szintén két évig várt a KSH. A mediánbér az az összeg, amely a fizetéseket nagyság szerint sorba rendezve épp középen áll, így a dolgozók fele annál többet, másik fele kevesebbet kap. Egyes szakértők szerint ez némiképp jobban mutatja a valós fizetési viszonyokat, mint az átlagkereset, hiszen az átlagot egy-egy magasabb bér jelentősen megdobja, miközben a többség nem keres annyit.

A KSH új táblázataiban 2019 januárjáig visszamenőleg megtalálható a bruttó mediánbér havi összege. Ez az idén januárban a legalább 5 fős munkahelyeken 332 ezer, az összes munkáltatónál pedig 319 ezer forint volt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér. A korábbi hónapokat vizsgálva szintén az látszik, hogy az alkalmazottak fele az átlagbér 77-78 százalékát vagy annál kisebb összeget kap.

Az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt. Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg. Ezen dolgozók száma az idén januárban 2,78 millió fő volt. Ugyanebben a hónapban – szintén a KSH statisztikája szerint – 4,54 millióra rúgott a foglalkoztatotti létszám. A hatalmas különbség oka, hogy a hivatalos statisztika azt is foglalkoztatottnak tekinti, aki az adott héten legalább egy órát dolgozott pénzért, míg a napi 8 órás nagyvállalati alkalmazotti létnek egészen más kritériumai vannak.

Másfél millió igazán keveset kereső alkalmazott adatait nem számítják bele a statisztikába.

Pedig 2019 januárja óta a kisebb cégek adatai is rendelkezésre álltak, hiszen azóta a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásaiból számolja a kereseti statisztikákat. Azokban pedig – a korábbi, munkaügyi adatgyűjtésből származó adatokkal ellentétben – minden munkavállaló jövedelmi viszonyáról szerepelnek információk. A részletesebb kereseti adatok közlésével azonban a KSH két teljes évig adós maradt. Ezt korábbi érdeklődésünkre az adóbevallások – szerintük éppen a kisebb cégeknél észlelhető – hiányosságaival magyaráztak.

Népszava