Parragh úr kormányoz
Már bocsánat, de mi a fene visszaélés lehet abban, ha valaki egyszerűen csak él a bárki által kihasználható törvényes keretekkel?
Már bocsánat, de mi a fene visszaélés lehet abban, ha valaki egyszerűen csak él a bárki által kihasználható törvényes keretekkel?
Amúgy nehéz elképzelni olyan csatát, amiben Orbán nyer, az EU többi 26 tagországa pedig veszít.
Most pedig azt nem érti, hogy egyik kegyelt alelnöke mitől fordult át korábbi harcostársból jelenkori pénzügyi ragadozóvá.
Kezd megkopni a mindig mosolygó, bájos, semmiért felelősséget nem vállaló politikus képe és felsejlik az igazi arcél. Ami bizony nem is olyan szimpatikus.
Orbán Viktor Bokros Lajosa tehát most éppen a debütáló Nagy Márton, aki azonban inkább hasonlít a Chernobyl miniszterelnök-helyetteséhez, azzal a különbséggel, hogy a magyar miniszternek egyelőre senki nem magyarázta el, miként működik a gazdaság nevű atomerőmű.
A méltatlanok és az alkalmatlanok csatájában alulmaradt, de a hivatásos ellenzéki címét megtartó pártok egyikének egyik főembere, Kunhalmi Ágnes a Magyar Országgyűlés egyik napirend előtti felszólalásában megpróbált úgy viselkedni, mintha ő lenne kormányon.
Jártuk a házakat az országgyűlési választások idején, hogy támogatókat szerezzünk az induláshoz. Ez most sincs másként, viszont a hangulat gyökeresen megváltozott.
A médiavilágban persze sok minden másként néz ki, mint ahogy van. Az elhangzó orbáni indoklások bármekkora hatással is vannak a közvéleményre, a tárgyalóasztaloknál ez kevés.
Mára egyértelmű lett, hogy történelmi távlatban is Orbán Viktor meghatározó figurája a magyar történelemnek.
A negyedik kétharmad birtokában azonban Orbánnak sajnos nagy a golyóálló mellénye. Ha viszont a kormány hivatásos ellenzéke esetleg ismét jajveszékelésbe fogna, azt igen rosszul tenné, ugyanis a kialakult állapotokért neki is kemény felelőssége van, hiszen a NER lebontásának projektje helyett a saját frakciópénzeiért küzdött, illetve egy láthatóan futóbolonddal akarta elvitetni a semmittevéséből fakadó balhét.