Székely Sándor, a Szolidaritás Pártja elnöke szerint olyan korszakhatárhoz érkezett a világpolitika, amelyben a második világháború után kialakult nemzetközi rendszer egyre kevésbé működik. A friss interjúban a kínai–amerikai szembenállásról, Izraelről, a német pártrendszer átalakulásáról, az ukrajnai háborúról és Magyarország külpolitikai mozgásteréről is beszélt.

Székely Sándor szerint a világpolitika alapvető átalakuláson megy keresztül. A Szolidaritás Pártja elnöke úgy látja, hogy az elmúlt 80–85 évben kialakult külpolitikai keretek fokozatosan szétesnek, miközben új erőközpontok és új törésvonalak jelennek meg.

Az interjúban Kínát, Oroszországot és Iránt említette olyan államokként, amelyek szerinte egyre nagyobb kihívást jelentenek a nyugati államok számára. Székely szerint ebben a folyamatban az Egyesült Államok továbbra is meghatározó szereplő, ugyanakkor a világpolitikai konfliktusok már nem értelmezhetők kizárólag a korábbi nyugati–keleti felosztás alapján.

Szerinte az ENSZ jelentősége is csökken

Székely Sándor szerint a megváltozott erőviszonyok egyik következménye, hogy a második világháború után létrehozott nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ, egyre nehezebben tudják betölteni korábbi szerepüket.

Az interjúban úgy fogalmazott: miközben a világ több pontján egyszerre zajlanak politikai, gazdasági és katonai konfliktusok, a nemzetközi szervezetek befolyása korlátozottabbá vált. Példaként Donald Trump amerikai elnök ENSZ-szel kapcsolatos politikáját hozta fel, amelyet szerinte jól mutat az a hozzáállás, amikor az Egyesült Államok akkor is végigviszi saját politikáját, ha azzal a nemzetközi szervezet nem ért egyet.

Izrael: történelmi konfliktus és új nemzetközi törésvonal

A beszélgetés jelentős részét az izraeli–palesztin konfliktusnak szentelték. Székely szerint Izrael helyzetének megértéséhez hozzátartozik a zsidóság második világháborús üldözésének és az izraeli állam létrejöttének történelmi háttere.

Úgy véli, hogy az Izrael és a palesztinok közötti konfliktushoz idővel újabb nemzetközi érdekellentétek kapcsolódtak, így az már messze túlmutat a térség helyi konfliktusain. Szerinte Izrael stratégiai jelentősége miatt a közel-keleti konfliktus egyben a nagyhatalmi vetélkedés része is.

Székely élesen bírálta azt is, amit ő az Izraellel szembeni nemzetközi rágalomhadjáratnak tart. Állítása szerint egyes országok és civil szervezetek jelentős erőforrásokat fordítanak arra, hogy az Izraelről kialakított negatív kép megerősödjön a nyugati médiában és egyetemeken. Ezeket az állításokat az interjúban saját értékeléseként fogalmazta meg.

Németországban szerinte kiürül a politikai centrum

A Szolidaritás elnöke a német belpolitikáról is beszélt. Véleménye szerint a második világháború utáni német politikai rendszer hagyományos középpártjai – a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták – nehéz helyzetbe kerültek.

Székely szerint ennek következtében olyan pártok erősödnek, amelyeket a mainstream média gyakran szélsőjobboldaliként vagy szélsőbaloldaliként ír le. Ugyanakkor azt mondta: ezeknek a pártoknak egyes szociális és gazdasági követeléseivel – például a lakhatási válság kezelésével, az állami egészségüggyel és az állami oktatással – a Szolidaritás is egyetért.

Ezzel együtt az interjúban különbséget tett a pártok hivatalos programjai és egyes pártszervezetekhez kötődő szereplők között, és vitatott állításokat fogalmazott meg az AfD, illetve a Die Linke egyes köreiről.

„Azonnal békét kell kötni” – Székely az ukrajnai háborúról

Az interjú másik kiemelt témája az orosz–ukrán háború volt. Székely szerint a konfliktusnak jelenleg nem látszik a katonai megoldása, és úgy véli, hogy a háború elhúzódása helyett béketárgyalásokra lenne szükség.

Értékelése szerint Oroszországot Kína, Észak-Korea és Irán támogatja, míg Ukrajna mögött elsősorban a nyugati országok állnak. Azt is állította, hogy az Európai Unió továbbra is abban bízik, hogy az orosz gazdaság összeomlása változtathatja meg a háború menetét.

Székely ezt a stratégiát nem tartja eredményesnek, és az interjúban úgy fogalmazott: szerinte naponta emberek halnak meg egy olyan háborúban, amelynek hátterében többek között stratégiai területek és gazdasági erőforrások feletti érdekek állnak. Álláspontja szerint ezért „azonnal békét kell kötni”.

A magyar külpolitikát is bírálta

Székely Sándor szerint Magyarország külpolitikai kapcsolatai az utóbbi időszakban beszűkültek. Az interjúban az Egyesült Államokat, Törökországot, Izraelt és Kínát említette olyan országokként, amelyekkel szerinte korábban erősebbek voltak a kapcsolatok.

Külön kitért az ukrán üzemanyag magyarországi tárolásának lehetőségére is. Székely szerint egy ilyen infrastruktúra létrehozása katonai szempontból kockázatot jelentene, mert egy háborús helyzetben az üzemanyagraktárak katonai célpontokká válhatnak.

A Szolidaritás elnöke ezért azt mondta: pártja nem támogatná, hogy ukrán benzint vagy dízelt tároljanak Magyarországon.

Az interjú végén Székely Sándor ismét azt hangsúlyozta, hogy a Szolidaritás szerint az ukrajnai háború lezárására és békekötésre van szükség. Véleménye szerint Magyarországnak közben arra kell törekednie, hogy ne váljon a háború közvetlen részesévé, és ne kerüljön olyan helyzetbe, amely katonai célponttá teheti az országot.