A kecskeméti Mercedes-gyárban egy fizikai dolgozó órabére körülbelül 15,60 euró – átszámítva 5.600 forint, Németországban ugyanezért a munkáért mintegy 50 eurót 19 ezer forintot fizetnek – írja a Handelsblatt cikkére hivatkozva a Carscoops

Ezért éri meg a nagytőkének Magyarországra hozni az összeszerelést.

Magyar Péter egyik első útja is a Mercedeshez vezetett – ez azt mutatja, hogy az Orbán-kormány által felépített, olcsó munkaerőre épülő gazdasági modell továbbra is meghatározó marad.

A multinacionális vállalatok nem jótékonyságból fektetnek be Magyarországon. Azért jönnek ide, mert ugyanazt a munkát jóval olcsóbban végeztethetik el, mint Nyugat-Európában. A különbség a profitjukban jelenik meg.

A rendszerváltás óta egymást váltó kormányok ugyanarra a receptre építettek: adókedvezmények, állami támogatások és alacsony bérek segítségével csábították ide a nemzetközi nagytőkét.

Az Orbán-kormány ezt a modellt tovább erősítette, és Magyar Péter első gesztusai sem arra utalnak, hogy szakítani kívánna vele.

A kérdés nem az, hogy szükség van-e iparra vagy külföldi befektetésekre. Hanem az, hogy meddig akar Magyarország az olcsó munkaerő országaként működni. Egy olyan gazdaságban, ahol a dolgozók béréből versenyelőnyt kovácsolnak a multinacionális cégek, mindig a nagytőke lesz a legnagyobb nyertes.

Magyarországnak nem az alacsony bérekkel kellene versenyeznie, hanem tudással, innovációval, erős hazai vállalkozásokkal és tisztességes bérekkel. Amíg azonban a politika – legyen szó Orbán Viktorról vagy Magyar Péterről – nem változtat ezen a modellen, addig az ország elsősorban összeszerelő üzem marad, miközben a megtermelt profit jelentős része külföldre áramlik.
:::