Miközben a közvélemény figyelmét az elmúlt hetekben Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítása, valamint a választási szabályok átalakítása kötötte le, csendben egy másik, hosszú távon is jelentős döntés született: a Tisza-kormány 3 milliárd euró értékű devizakötvényt bocsátott ki a nemzetközi piacokon, vagyis újabb jelentős külföldi hitelt vett fel.

A kibocsátás az Államadósság Kezelő Központ szervezésében valósult meg, a befektetői érdeklődés erős volt, az ajánlatok többszörösen meghaladták a kibocsátott összeget. A kormány szerint a forrásbevonás az államadósság finanszírozását és az uniós programok előfinanszírozását szolgálja, szakértők pedig azt hangsúlyozzák, hogy a tranzakció illeszkedik az idei finanszírozási tervbe.

Ettől függetlenül tény, hogy a magyar állam újabb 3 milliárd euróval növelte külső adósságát. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a Tisza a kampányban a felelős gazdálkodást és az államadósság kordában tartását ígérte. A mostani kibocsátással 2026-ban már összesen 6 milliárd eurónyi devizaforrást vont be Magyarország a nemzetközi piacokról.

A hitelfelvétel nagysága azért is érdemel nagyobb nyilvánosságot, mert a politikai viták közepette könnyen háttérbe szorulnak azok a gazdasági döntések, amelyek évekig vagy akár évtizedekig meghatározzák az ország pénzügyi mozgásterét. A következő időszak egyik fontos kérdése lesz, hogy a most felvett milliárdok milyen beruházásokat finanszíroznak, és milyen feltételek mellett kell azokat a magyar adófizet