Miközben a kormány nap mint nap a takarékoskodásról beszél, befagyasztja a vidéki politikusok fizetését, és azt üzeni, hogy mindenki húzza meg a nadrágszíjat, ne locsoljon, ha használjon vizet, közben csendben újabb drágulások lépnek életbe.

Július 1-jétől ismét több olyan díj és szolgáltatás ára emelkedett, amely a családokat vagy közvetlenül, vagy közvetve érinti. Drágább lett a telefon és az internet, emelkednek a bankszámlák költségei, nőnek a cégeljárási illetékek, a vállalkozások vízdíjai, és drágább lesz a jogosítvány megszerzése is.

A kormány ugyan a takarékoskodás látszatát próbálja kelteni, de közben a mindennapi élet egyre drágább. A vállalkozások költségei nőnek, a bankok árat emelnek, a szolgáltatók árat emelnek, végül pedig ezeknek a terhét mindig ugyanaz fizeti meg: a magyar emberek.

A takarékoskodásról szóló kommunikáció jól hangzik, de a hétköznapokban egyre többen érzik azt, hogy a pénzük egyre kevesebbet ér. Miközben a kormány a spórolásról beszél, a gazdaság számos területén éppen az ellenkezője történik: újabb és újabb költségek jelennek meg, amelyek végül a családok pénztárcáját terhelik.

Ez kevésbé támadható, mert nem azt állítja, hogy a kormány “hazudik”, hanem egy tényleges ellentmondásra mutat rá: a takarékossági kommunikáció mellett több díj és szolgáltatás ára is emelkedik.