Tisztítótűz, avagy miért nem működik a NAV, a rendőrség és az ügyészség?

Magyar sajátosság, hogy egy frissen megválasztott politikus felfedezi a korrupció létezését, – jelen esetünkben Magyra Péter, aki 14 évig elt ebben a korrupt rendszerben boldogan –, első dolga egy új hivatal létrehozását javasolni. Mintha az ország problémája az lenne, hogy túl kevés a hatóság, túl kevés a nyilvántartás és túl kevés az állami szerv. Pedig ha valamiből nincs hiány Magyarországon, az éppen az adatbázis.

Az állam pontosan tudja, ki mennyit keres, milyen cégekben tulajdonos, milyen ingatlanok vannak a nevén, hol lakik milyen autókat használ, kik a családtagjai, kik az üzlettársai, milyen vállalkozások között mozog a pénz. Ha mindez nem lenne elég, a mesterséges intelligencia korában néhány perc alatt létrehozható lenne egy olyan szoftver, amely automatikusan összeveti a jövedelmeket a vagyonnal, a családi kapcsolatokat a tulajdonszerzésekkel, a céges érdekeltségeket a pénzmozgásokkal.

Nem kellene ítélkeznie, nem kellene vádat emelnie, csupán annyit jelezne: itt valami nem stimmel.

Ha valaki havi félmillió forintnyi igazolt jövedelemmel rendelkezik, miközben a szűkebb családi körében milliárdos vagyonok jelennek meg, akkor a rendszer küldene egy üzenetet a NAV-nak. Ha egy vállalkozó papíron veszteséges, miközben kastélyokat vásárol, a rendszer küldene egy üzenetet a NAV-nak. Ha egy politikus rokonságának cégei sorozatban nyerik a közpénzes megrendeléseket, a rendszer küldene egy üzenetet a NAV-nak. A történet ezen a ponton rendkívül egyszerű lenne. A kérdés ugyanis nem az, hogy észrevehető-e a probléma, hanem az, hogy akarja-e valaki észrevenni.

Ezért nehéz komolyan venni az újabb és újabb korrupcióellenes szuperhivatalok ötletét. Most éppen Magyar Péter programjában szerepel egy ilyen intézmény létrehozása, szpenj elnevezve Tisztítótűznek, amely állítólag majd végre elszámoltatja a korrupt szereplőket. Csakhogy erre a laikus joggal teheti fel a kérdést: pontosan mit fog tudni ez a hivatal, amit a NAV, a rendőrség vagy az ügyészség ma nem tud? Új matematikát találnak fel? Olyan adatbázisokat kapnak, amelyekhez mások nem férnek hozzá?

Vagy egyszerűen csak megnyomják azt a gombot, amelyet eddig senki sem akart megnyomni?

A helyzetet tovább színesíti, hogy Magyar Péter hosszú éveken át maga is annak a rendszernek a része volt, amelynek működését most bírálja. Ezért akár saját intézményt is alapíthatna Magyar Péter Korrupcióellenes Hivatal néven, amelynek első feladata annak megvizsgálása lenne, hogy a hivatal alapítójának korábbi környezetében minden a legnagyobb rendben zajlott-e. Kellemetlen indulás volna, de legalább látványos bizonyítéka lenne annak, hogy az elszámoltatás valóban mindenkire vonatkozik.

A korrupció elleni harc ugyanis nem szervezeti kérdés. Nem attól lesz eredményes, hogy egy új logót festenek fel egy épület falára, kineveznek még egy elnököt, még három alelnököt és még húsz kommunikációs tanácsadót. Attól lesz eredményes, hogy a meglévő intézmények végzik a dolgukat. Ha pedig nem végzik, akkor nem új intézményre van szükség, hanem arra, hogy végre valaki számon kérje rajtuk a munkát.

A magyar közéletben időről időre felhangzik a követelés a tisztítótűz iránt. Pedig a tisztítótűz nem valamilyen misztikus politikai fegyver. Nem kell hozzá forradalmi szervezet, különleges nyomozóbrigád vagy hollywoodi költségvetés. Elég egy működő állam, néhány jól összekapcsolt adatbázis, egy tisztességesen megírt szoftver és néhány hivatalnok, aki nem néz félre, amikor felvillan a piros lámpa.

A többihez pedig már régóta megvan minden szükséges eszköz. A bilincset ugyanis nem most kell feltalálni.