És ha a futball él, akkor még mindig történhetik valami
Egy hatodosztályú angol csapat kiejtette premier ligás, tavaly kupagyőztes ellenfelét a kupából. A hír nem egyszerűen egy FA-kupa-meccsről szól. Ez a futball értelméről szól. Arról a világról, amely sehol másik sportágban nem létezik, és egy kicsit nálunk is, a megyéi körzetiben, a BLSZ III-ban, a sáros pályák szélén, a rozoga korlátok mögött.
Mert ilyen más sportágban nem fordulhat elő. Nincs hatodik liga sehol. Nincs olyan futballkultúra, ahol egy kisvárosi, félamatőr csapata valóban találkozhat a „nagyokkal”, nem díszletként, nem marketingfogásként, hanem vérrel, verejtékkel, reszkető lábakkal és remegő térdekkel. Az FA-kupa nem nosztalgia, hanem élő bizonyíték arra, hogy a futball – ha hagyják – még mindig a legcsodálatosabb dolog a világon.
Olyan, mint az élet. Bármi megtörténhet. És néha meg is történik.
A felszínen persze ott a Bajnokok Ligája, a világbajnokság, a globális termék: steril stadionok, szépen csendbe üldögélő szurkolók, előre, szponzorlogók közé szorított érzelmek. A topfutball inkább iparág, mint szenvedély, inkább tartalom, mint történet. Egy elüzletiesedett massza, ahol minden mérkőzés „történelmi”, mégis egyre kevesebb marad meg belőlük bennünk.
De mélyebben, jóval mélyebben, még él a játék.
Angliában egy kisváros csapata. Nálunk egy megyei falué. Egy öltöző, ahol mindenki ismeri a másikat. Egy közösség, amely nem „szurkol”, hanem együtt lélegzik a csapattal. Ott nincs PR, csak öröm. Nincs brand, csak büszkeség. Ott minden csalódás igazi, minden gól ünnep, minden kivédett büntető közös emlékké válik, amit évek múlva is felemlegetnek a kocsmapultnál vagy a lelátó szélén.
És ott vannak az érzelmek. Az óriásiak. A nyers, letisztult emóciók. Endorfin, adrenalin, remény, fájdalom, katarzis – minden, ami az élethez kell. Egy meccs kilencven perce alatt néha több történik, mint máskor hónapok alatt. Győzelem és vereség, hit és kétség, felemelkedés és zuhanás. Pont, mint velünk.
Ezért csoda a futball. Nem a trófeák miatt, nem a pénz miatt, hanem azért, mert még képes arra, amire kevés dolog: összehozni embereket, történeteket teremteni, és emlékeztetni arra, hogy a világ – minden cinizmusa ellenére – még mindig tud meglepetést okozni.
Ez az igazi élet.
Az angol félamatőrök ezért fontosak. És ezért fontos a megyei harmadosztály is. Mert ott még nem felejtették el, miről szól ez az egész.
A futball nem termék.
A futball élet.
És néha: maga a csoda.
A cimadáshoz köszönjük Szerb Antal segítséget. 
| A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már
kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk
egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a
SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen. |



