Magyar Péter kampányának egyik legfeltűnőbb alapvetése az a módszer, amit akár „tükörpolitikának” is nevezhetnénk. Ha Orbán Viktor csinál valamit, Magyar Péter is csinálja. Lehetőleg ugyanazt. Lehetőleg ugyanott. Lehetőleg ugyanakkor.

Évértékelő? Akkor focizás a Várkert Bazárnál. Orbán beszédet mond? Párszáz méterrel arrébb Magyar is beszél. A Fidesz bemutatja a jelöltjeit? Magyar is bemutatja újra. Mintha nem politikai alternatíva épülne, hanem egy politikai árnyék: mindig kicsit később, mindig kicsit ugyanúgy.

És tegnap mindez csúcsosodott ki. A Fidesz kongresszusán elhangzik a szlogen: „Biztos választás.” Majd – hopp! – ugyanez a szlogen megjelenik Magyar Péter és a Tisza Párt kommunikációjában. Ugyanazzal a szófordulattal, ugyanazzal az ízzel, ugyanazzal a politikai DNS-sel.

Ilyenkor az ember óhatatlanul arra a klasszikus mondásra gondol:
„Azt hitted, átverted a másikat – közben ő ver át téged.”

Mert mi van, ha ez nem ügyetlen lopás? Mi van, ha ez maga a mesterterv? A Fidesz tematizál, szlogent dob fel, majd hátralép egyet, és nézi, ahogy az „ellenzéki kihívó” viszi tovább ingyen és bérmentve a fideszes retorikát, a fideszes gondolkodást, a fideszes nyelvet.

Magyar Péter így nem a rendszer ellen beszél – hanem a rendszer szókészletével beszél. Nem lebontja, hanem továbbadja. Nem kihívója lesz, hanem… szócsöve. Modern, fiatalos, látszólag új csomagolásban, de ugyanazzal a tartalommal.

És persze lehet mondani, hogy ez stratégia. Hogy „visszaveszi a szavakat”. Csakhogy eddig inkább úgy tűnik: a szavak vették vissza őt.

Végül is nincs ebben semmi meglepő. Magyar Péter mindig is ott mozgott legotthonosabban, ahol a hatalom nyelve hangzik. Most legfeljebb hangosabban ismétli.

A Fidesz pedig hátradől, és elégedetten jegyzi meg:
Biztos választás. A kapitalizmus nyer.