Az Egyesült Államok ma megtámadta a baloldali vezetésű Venezuelát. A hivatalos indok a drogok elleni harc, de az amfetaminban és egyéb durva, valamint legális szerekben úszó Amerikai Egyesült Államok aligha ezért támadott meg egy magát kommunistának tartó rezsimet. Sokkal inkább az ország olajtartalékai, egyéb ásványkincsei és földrajzi adottságai szolgáltak indokul. Elemzés.

Birodalmak jönnek-mennek, de a dolgok nemigen változnak. Amikor jól mennek a dolgok, viszonylagos béke és nyugalom uralkodik. De amikor baj van, a birodalmak kihívókat kapnak és/vagy belső problémák lépnek fel, akkor bizony háborúk vagy legalább fegyveres megoldások következnek. Nem mondunk nagy dolgot, ha az elmúlt öt évre visszatekintünk, és azt mondjuk: most bizony baj van. Sőt, úgy tűnik, egyre nagyobb.

Már nemcsak az oroszok vívnak háborút Ukrajna területeiért és ásványkincseiért, hanem úgy tűnik, az USA is beszáll a háborús agresszor szerepébe – méghozzá Venezuelában, ebben a Spanyolország és egyéb gyarmatosítók által sokat szenvedett, területileg nem is kicsi, de olajban annál gazdagabb kommunista államban.

Ha Putyin ma olvassa az újságokat – nyilván olvassa –, biztosan mérges. Élőben láthatja, hogyan működik egy igazi, jól szervezett külső beavatkozás. A Delta Force-nak sikerült, amit az orosz elit egységeknek nem: elfogták a venezuelai elnököt és feleségét. Stratégiai helyeket bombáztak az országban, ehhez pedig nem kellett bevetni a szárazföldi hadsereget. Valószínűleg most az következik, hogy az USA által támogatott belső ellenzék megindul, és az amerikai támogatással megpróbálják belülről megdönteni a rendszert.

Óriási kérdés, hogy sikerül-e, vagy egy újabb vérontás kezdődik hamis indokokkal egy új kontinensen, egy ásványkincsekben és történelmi borzalmakban hagyományosan erős országban, ahol nagyjából 29 millió ember él, Magyarországnál kilencszer nagyobb területen. Csak reménykedhetünk, hogy valahogy elkerülhető a háború kirobbanása.