Ha eddig elbizonytalanodtál a pékségben, hogy vajon mitől is „vadkovászos” egy kenyér – mostantól könnyebb lesz eligazodni.

Megjelent ugyanis az agrárminiszter új rendelete (43/2025. (X. 2.) AM), ami pontosan meghatározza, mikor lehet egy terméket „vadkovászosnak” nevezni.
Spoiler: nem elég, ha „csak úgy hívják”.

Mitől lesz valóban vadkovászos a kenyér?
A rendelet szerint a „vadkovász” megnevezést csak azokra a kenyerekre és péksüteményekre lehet használni, amelyek:

Kovászos technológiával készülnek, azaz nem kerül beléjük ipari élesztő, a kovászuk csak lisztből és vízből indul – semmi plusz adalék, enzim vagy „segéd” kultúra, és a kelesztés legalább 12 órán át, maximum 8 °C-on zajlik – vagyis lassan, természetes módon, ahogy a hagyományos kovász dolgozik.

Idő, türelem és természet – ez a titok

A vadkovászos kenyér nem siet. A hosszú, hideg kelesztés alatt a kovászban élő természetes élesztők és tejsavbaktériumok végzik a dolgukat: kialakul az a jellegzetes, enyhén savanykás íz, a ropogós héj és az a rugalmas, illatos bélzet, amit a kenyérrajongók annyira szeretnek.

A rendelet tehát nemcsak papírmunkát jelent, hanem a valódi kézműves minőség védelmét is.

Miért jó ez nekünk, fogyasztóknak?

Mert mostantól nem lehet félrevezetni a vásárlót: ha egy kenyérre az van írva, hogy „vadkovászos”, abban valóban csak természetes kovász dolgozott.
Ez segít különbséget tenni a gyors, élesztős „kovászosított” termékek és a valódi, lassan érlelt kovászos kenyerek között.

Mikor lép életbe?

A szabályozás 2025. október 15-én lép hatályba, és a pékségeknek fél évük lesz arra, hogy átálljanak az új címkézésre.
Úgyhogy ha eddig szeretted a vadkovászos kenyeret, mostantól még biztosabb lehetsz abban, hogy ami a nevében van, az a belsejében is.

A „vadkovász” mostantól nem divatszó, hanem védett minőségi ígéret.
És ez minden kenyér rajongónak jó hír.