A magyar háztartások átlagos megtakarítása egy év alatt 2,3 millió forintról 1,8 millió forintra csökkent – derül ki a K&H friss kutatásából. A visszaesés mögött főként a megélhetési költségek növekedése áll, ami sok családot arra kényszerít, hogy felélje korábban félretett tartalékait. Miközben Budapesten átlagosan még mindig 2,3 millió forintnyi tartalék mutatható ki, vidéken ennek csupán fele áll rendelkezésre.

A felmérés szerint a lakosság jövedelmi különbségei tovább mélyítik a szakadékot: a diplomásoknál 3,5 millió, az alacsonyabb végzettségűeknél mindössze 680 ezer forint az átlagos megtakarítás. Bár a többség még mindig próbál félretenni, a rendszeresen takarékoskodók aránya csökken, és sokan már nem tudnak célt megjelölni a spórolás mögött – pusztán biztonsági tartalékként tekintenek a pénzükre.

A kutatás egyik legnyugtalanítóbb tanulsága, hogy a többség saját nyugdíját is bizonytalannak érzi: a válaszadók háromnegyede arra számít, hogy időskorában is kénytelen lesz dolgozni. Sokan ideális esetben az 50-es éveik végén mennének nyugdíjba, de reálisan inkább a 70 évhez közeli életkort látják valószínűnek.

Más statisztikák ugyanakkor némileg árnyalják a képet: a jegybank adatai szerint a háztartások összesített vagyona még mindig nőtt, csak jelentős részben külföldi befektetésekben parkol. Ez arra utal, hogy a középosztály és a vagyonosabb réteg továbbra is gyarapítani tudja tartalékait, miközben az alacsonyabb jövedelmű háztartások egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.