A nemi egyenlőség jegyében elindított reformot eredetileg 2024-ben hirdették meg egy átfogó védelmi megállapodás keretében.

Dániában bevezették a női sorkatonaságot: 2026-tól azok a nők is behívhatók lesznek katonai szolgálatra, akik 2025. július 1-jétől betöltik 18. életévüket.

Eddig csak önkéntes alapon vehettek részt nők katonai szolgálatban, de ez most a dán parlament új rendelkezésével megváltozott.

A dán nők ugyan már az 1970-es évek eleje óta szolgálhattak teljes munkaidőben a hadseregben, de a kötelező sorkatonaság eddig csak a férfiakat érintette.

A skandináv ország célja, hogy növelje a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számát, ezért terjeszti ki a kötelező sorozást a nőkre is. A férfiakhoz hasonlóan a nők is jelentkezhetnek önkéntesen, a fennmaradó helyeket pedig nemsemleges sorsolással töltik be.

„A mai világhelyzetben ez szükséges” – mondta egy Katrine nevű önkéntes női katona. „Szerintem teljesen igazságos és helyes, hogy a nők is ugyanolyan arányban vegyenek részt benne, mint a férfiak.”
A június elején elfogadott új szabályozás értelmében a 2025. július 1-je után 18. életévüket betöltő nők automatikusan bekerülnek a sorsolásos rendszerbe, a férfiakkal azonos feltételekkel.

A nemi egyenlőség jegyében elindított reformot eredetileg 2024-ben hirdették meg egy átfogó védelmi megállapodás keretében.

A program bevezetését 2027-re tervezték, ám a jelenlegi biztonsági körülményekre hivatkozva 2025 nyarára előrehozták. Kenneth Ström ezredes, a sorozási program vezetője szerint „a sorkatonák számának növelése egyszerűen nagyobb harci erőt jelent.”
Dánia körülbelül 6 millió lakosával jelenleg mintegy 9000 hivatásos katonával rendelkezik. Az új intézkedés révén a sorkatonai szolgálatot teljesítők száma a jelenlegi 4700 főről 2033-ra várhatóan évi 6500 főre emelkedik.

A dán jogszabályok értelmében minden fizikailag alkalmas 18 év feletti férfinak kötelező jelentkeznie katonai szolgálatra. Bár sokan – férfiak és nők egyaránt – önként vállalják a szolgálatot, a fennmaradó helyeket eddig kizárólag a férfiak köréből sorsolták ki. 2024-ben az önkéntesek körülbelül egynegyede nő volt.

A szolgálati idő is változik: négy hónap helyett tizenegy hónapra emelkedik. Az újoncok öt hónapos alapkiképzésen vesznek részt, majd hat hónap gyakorlati szolgálat és további oktatás következik.
2025-re Dánia katonai kiadásai a GDP több mint 3 százalékára nőnek, a februárban bejelentett hétmilliárd dolláros védelmi alap részeként.

„Egyre élesebb a biztonsági helyzet Európában. Továbbra is zajlik az ukrajnai konfliktus. A balti államokra is nagy figyelem irányul, ahová Dánia sok katonát küld. Ez egy általános erőfeszítés a dán hadsereg megerősítésére” – nyilatkozta Rikke Haugegaard kutató, a Dán Királyi Védelmi Főiskola munkatársa.

Ugyanakkor Haugegaard szerint kihívások is várhatóak: a nem megfelelő felszerelés, a laktanyák hiánya, valamint a szexuális zaklatások lehetséges esetei problémát jelenthetnek.

Dánia ezzel egy regionális példát követ: Norvégia 2015. január 1-jén első európai országként, és egyben első NATO-tagként bevezette a nők számára is a kötelező sorkatonaságot. 2017-ben pedig Svédország is hasonló lépést tett, kiterjesztve a kötelező szolgálatot mindkét nemre.