Az elmúlt hetekben párttá vált a Szolidaritás Mozgalom, ami több, mint egy évtizede van jelen a magyar belpolitikában. Most Huszti Andreát, a párt alelnökét kérdezzük az okokról, célokról.

Eszes Péter: Miért kellett párttá válnia a Szolidaritásnak?
Huszti Andrea: Hogy el tudjunk indulni a választásokon.

E.P.: Értem, de eddig is mindig megoldották valahogy, nem?
H.A.: Igen, de mindig valamilyen kompromisszum árán, aminek az volt az eredménye, hogy sohasem beszélhettünk teljesen a saját nevünkben. Mindig valakivel együttműködésben voltunk. Most végre szabadon mondhatjuk a magunkét.

E.P.: Jut eszembe, miért hagyták ott az ISZOMM-ot?
H.A.: Azért, mert Tibor (dr. Szanyi Tibor, a Szerk) egy Mszp-vel való összefogást szeretne és mi ezt tévútnak gondoljuk. Azokkal, akik elárulták, minden értelemben szétlopták a 150 éves munkásmozgalom politikai erejét, nem lehet szuverenista baloldalt építeni. Márpedig mi azt akarunk.

E.P.: Szuverenista baloldal. Mit kell ezen érteni?
H.A.: Nagyszerű kérdés. A szuverenista baloldali politika egyre aktuálisabb, mégis sokszor félreértett fogalom, mert a szuverenizmus jellemzően jobboldali, nemzeti narratívákkal társul, míg a baloldali politika globalizációkritikus, nemzetközi szolidaritásra építő hagyományt is hordoz. Ám a kettő nem zárja ki egymást – sőt, egyre többen keresik a baloldaliság új, szuverenitásalapú formáját.

A baloldali szuverenizmus alapja a nemzetgazdaság önállóságának visszaszerzése – de nem protekcionizmusból, hanem a dolgozók védelmében. Ilyen például a multinacionális cégek adókedvezményeinek visszaszorítása, a stratégiai ágazatok (energia, közlekedés, víz, egészségügy) állami kontrollja, a munkaerő és termelés kiszolgáltatottságának csökkentése a globális tőkével szemben.

Ez nem a bezárkózásról, hanem a társadalmi kontroll visszaszerzéséről szól a neoliberális globalizációval szemben.

A baloldali szuverenizmus az osztályszempontokat nemzeti kontextusba helyezi. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók jogait erősíti nemzetállami keretben: minimálbérek, sztrájkjog, munkaidő nemzetileg szabályozva, nemzeti konszenzussal. Az olcsó import munkaerő kérdésének társadalmi és nemzeti szempontú kezelése (nem idegenellenes retorikával, hanem szolidaritási elv mentén).

Szóval a szuverenista baloldaliság egy olyan irányzat, amely a globalizációval szemben nem bezárkódást, hanem méltányos és demokratikus önrendelkezést hirdet. Nemzeti keretek között képviseli az alsóbb társadalmi osztályok érdekeit. Politikailag független a nyugati, vagy keleti hatalmi blokkoktól A közösségi kontrollt és az emberi méltóságot helyezi előtérbe – nemzeti keretben, de nem kirekesztően.

E.P.: Ez mind szép és jó, nade mit jelent ez a gyakorlatban?
H.A.: Többsávossá tesszük az SZJA-t, megadóztatjuk az osztalékot és a nem lakhatásra használt ingatlanokat is. Az egészségügyet teljesen visszaállamosítjuk, kitiltjuk a profitot. Mindenkinek garantáljuk az oktatás ingyenességét. Százezer forintos családi pótlékot adunk minden gyermek után, miközben megszüntetjük azokat a családi juttatásokat, amelyeket természetüknél fogva csak a tehetősek/gazdagok vehetnek igénybe. Beszüntetjük a magáncégek állami támogatását, csak szövetkezeteket támogatunk majd. Államosítjuk azokat a cégeket, amelyek stratégiailag fontosak a magyarok számára: kommunikáció, energiaellátás, hadi ipar.

E.P.: Hát ez elég kerek, mit gondol fogják tudni képviselni ezt az álláspontot a választásokon? Nem maguk tűnnek a befutónak.
H.A.: Egy szuverenista baloldali politika képviselete Magyarországon a 2026-os választásokra tekintettel komoly kihívás, de nem lehetetlen. A jelenlegi politikai térkép, a médiaviszonyok és a társadalmi struktúrák erősen korlátozzák az alternatívák megjelenését, de éppen ezért van szükség friss politikai nyelvre, új bázisokra és stratégiai gondolkodásra.

Egy szuverenista baloldal nem lehet sem a NER klónja, sem a jelenlegi ellenzék másolata. Saját nyelvet, saját ügyeket és saját értelmezési keretet kell teremtenie.

A baloldal hosszú ideig a városi értelmiségre, középosztályra fókuszált. Egy szuverenista baloldalnak a vidéki munkavállalók, kisvállalkozók, közalkalmazottak, fiatal pályakezdők, leszakadó térségek felé kell nyitnia. És meg kell törni a politikai sztereotípiákat: a baloldaliság nem egyenlő „brüsszelizmussal”.

2026 nem cél, hanem ugródeszka egy új politikai korszakhoz!

Muszáj, hogy legyen képviselete a valódi változásnak. A rendszerváltás óta folyamatosan rabolják ki az országot, mindenféle magasztos eszményekre hivatkozva. Sajtószabadságról és demokráciáról szólnak a hírek, miközben azok, akik kirabolnak minket erkölcsi magaslatokról szónokolnak és ostobázzák a magyarokat. Ennek véget kell vetni. A liberális pártok csak a hatalmat akarják és még jobban kirabolni az országot. Meg kell szervezzük a magyar népet, hogy véget vessünk ennek az ámokfutásnak.

E.P.: Mit gondol, mit fog történni a választásokon?
H. A.: Ez egy Szuverenista – Atlantista meccs lesz. Egyrészt a szuverenista, de jobboldali Fidesz fog küzdeni az atlantista Tiszával és annak SzDSz-es holdudvarával. Másrészt a szuverenista baloldali Szolidaritás fog küzdeni azért, hogy ne az atlantista, gyáriparos elnökkel rendelkező, Dk legyen Magyarországon a Baloldal.

E.P.: Érdekes, amit mond. Félve kérdezem meg, van olyan, hogy szuverenista bal és jobboldal összefoghat az ország érdekében?
H. A.: Érdekes kérdés. Mi 2019-ig sok liberális párttal működtünk együtt, de beláttuk, hogy ennek semmi értelme. Nyitottak vagyunk együttműködésre, amennyiben az értékalapon indokolt, nyilván szeretnénk, ha a programunk megvalósulna, de jelenleg nemigen látni ennek a lehetőségét. Bár külpolitikában sok mindenben egyetértünk a jelenlegi kormányzattal, amit azonban a gazdaságban művelnek, az egészen elborzasztó. És nem csak a totálisan vállalhatatlan egyéni gazdagodásokról beszélünk, hiszen az a rendszer része. Mi alapvetően állunk szemben a liberális gazdaságpolitikával, hiszen az teszi lehetővé országunk folyamatos kirablását.