2024-ben Magyarország népességfogyása rekordszintet ért el, 45 100 fővel csökkent az ország lakossága. Ez a csökkenés Pest megye kivételével az összes megyét érintette, különösen Békés megyét, ahol a fogyás mértéke kiemelkedően magas volt, derült ki a KSH jelentéséből.

A népességfogyás hátterében több tényező áll:

1. Alacsony születésszámok: 2024-ben mindössze 77 500 gyermek született, ami 9,1%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. 
2. Magas halálozási arány: Ugyanebben az évben 127 500 haláleset történt, ami bár 0,5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest, még mindig jelentősen hozzájárul a népességfogyáshoz. 
3. Elvándorlás: Számos megye, különösen Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok, jelentős belső és nemzetközi elvándorlást tapasztalt, ami tovább súlyosbította a népességcsökkenést.

A népességfogyás okai között szerepelnek a következők:

• Alacsony bérek és gazdasági bizonytalanság: Sok fiatal és munkaképes korú felnőtt külföldön keres jobb megélhetési lehetőségeket, mivel a hazai bérek nem versenyképesek.
• Egészségügyi rendszer problémái: Az egészségügyi ellátás minőségének romlása és a hosszú várólisták hozzájárulnak a magas halálozási arányhoz és csökkentik az életminőséget.
• Oktatási rendszer kihívásai: Az oktatás színvonalának csökkenése és a megfelelő képzési lehetőségek hiánya miatt sok fiatal dönt úgy, hogy külföldön folytatja tanulmányait, és gyakran ott is marad.

Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország népessége folyamatosan csökken, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat jelent az ország számára.