Hajdú B. szerint Szoboszlai nem volt elegáns, amikor visszaszólt Arda Gülernek, és jobb lett volna csendben maradnia. De várjunk csak! Egy 19 éves srác csendre inti a Liverpool egyik legjobbját, aki erre csak annyit jegyez meg, hogy „testvér, te alig játszol a csapatodban” – és ez már túl sok? Ugyan már! Mi ez a sportriportertől, ha nem egy túlgondolt etikettóra?

Ez nem arcoskodás, hanem a tények közlése. Güler lehet nagy tehetség, de ha valaki úgy érzi, hogy kioszthatja Szoboszlait, akkor ne lepődjön meg, ha jön a visszavágás. A focipálya nem csendes meditációs tér, hanem szenvedély, tűz és karakter kérdése. Ha egy vezéregyéniség nem állhat ki magáért, akkor ki fog?

Hajdú B. etikettkönyve szerint „1–6 után nem jó arcoskodni, 6–1 után meg nem elegáns.” De akkor mikor lehet? Csak akkor, ha egy steril 0–0 van és mindenki udvariasan megköszöni a másiknak a játékot? Nem arról van szó, hogy mindenkinek vissza kell szólnia, hanem arról, hogy akinek van mit mondania, az ne érezze úgy, hogy kötelező csendben maradnia.

Szoboszlai megmutatta, hogy nemcsak a pályán van jelen, hanem a szavak szintjén is helyén van. Ha valakit ez zavar, akkor talán ne a reakción háborodjon fel, hanem azon, hogy miért is volt szükség rá.