Az elmúlt évtizedekben a környezetünk rombolása és változása – legyen szó légszennyezésről, talaj- és vízminőség romlásáról vagy az éghajlatváltozásról – közvetlen és hosszú távú hatással van az emberi egészségre. Ezek a változások nem csupán légzőszervi, ér és szívrendszeri problémákat idéznek elő, de az idegrendszerünkre, mentális jólétünkre az élelmiszerünk tápanyag-tartalmán keresztűl is jelentős befolyást gyakorolnak ránk.

Ezen állításokat sokan félrevezetésnek vagy éppen álhírnek tekintik. Vajon kinek lehet igaza? Szerintem mindenkinek és senkinek. De mire is alapozom.

A világ számos tudományos intézménye, köztük az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) is, egyetért abban, hogy a globális éghajlatváltozás valós jelenség, és hogy az emberi tevékenységek – elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása – jelentős mértékben hozzájárulnak ehhez a változáshoz. Az elmúlt évszázadban mért globális hőmérséklet-emelkedés, az olvadó jégtakarók, a tengerszint emelkedése és egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási események mind olyan adatok, amelyek a klímaváltozás valóságát támasztják alá. A klímamodellek, amelyek különböző forgatókönyveket vizsgálnak, azt mutatják, hogy a jelenlegi kibocsátási szintek mellett a globális felmelegedés további súlyos következményekkel járhat, ami sürgős intézkedéseket indokol. A klímaváltozás nem csupán természeti jelenség, hanem komoly hatással van az emberi életre: a mezőgazdaság, az ivóvíz-ellátás, az egészségügy és a gazdasági stabilitás mind érintettek, ami miatt sok szakértő sürgeti a klímaváltozás elleni fellépést.

Kik ezen érvek ellen érvelnek az éghajlatváltozás részben vagy teljesen a Föld természetes ciklusainak eredménye, amelyek már korábban is bekövetkeztek, függetlenül az emberi tevékenységektől. Vannak, akik azt kritizálják, hogy a klímamodellek számos feltételezést tartalmaznak, és túlzottan pesszimista forgatókönyveket vetítenek előre. Szerintük a bizonytalanságok miatt nehéz pontosan meghatározni, milyen mértékű emberi beavatkozás szükséges. Néhány ellemző úgy véli, hogy a klímaválságot bizonyos politikai vagy gazdasági érdekek mentén felnagyítják, és a megoldások költségei túlterhelőek lehetnek, különösen a fejlett és fejlődő országok között fennálló egyenlőtlenségek miatt. Vannak, akik szerint a média és bizonyos civil szervezetek túlságosan hangsúlyozzák a klímaváltozás problémáit, és ez részben félrevezető lehet, ha a tényleges kockázatokat és a természetes változékonyságot nem megfelelően tükrözik.

A fenti ellentmondások ellenére fontos kiemelni, hogy a tudományos közösség többsége egyetért abban, hogy a globális éghajlatváltozás valós és nagyrészt emberi eredetű. Az empirikus adatok és a folyamatosan frissülő kutatások azt mutatják, hogy a Föld klímája változik, és ez a változás komoly következményekkel járhat mind a természetre, mind az emberi társadalomra. A klímaváltozás kérdése tehát nem csupán „valós vagy fake news” kérdése, hanem egy összetett probléma, amely tudományos, gazdasági és politikai dimenziókat egyaránt magában foglal. Bár vannak eltérő vélemények és bizonytalanságok a jövőbeli pontos hatások tekintetében, a többségi tudományos álláspont szerint a klímaválság valóságos jelenség, amely sürgős intézkedéseket igényel.

Azt, hogy valójában mi az igazság csak egy mindent összességében, egységben való szemléletben látható. Az effajta szemléletet viszont csak félelmek, érzelmek és a saját magunk mivoltának tudatában vagyunk képesek némileg rálátni. Ez a kezdet. Hogy jómagam ebben hol tart? Valahol a nagyon az elején. De bizonyos összefüggések már megmutatkoztak, mik egyáltalán nem ördögtől valóak.

Tetszik, nem tetszik, de az emberi szervezet szoros kapcsolatban áll a talajban, vízben és levegőben lévő mikroorganizmusokkal, növényekkel és állatokkal, sőt az egész bolygóval. Ezek az ökoszisztémák biztosítják a tápanyagok körforgását, amelyre az emberi test működése épül. Az evolúciós folyamat során kialakult genetikai és biokémiai mechanizmusok lehetővé teszik, hogy alkalmazkodjunk a környezeti változásokhoz. Ugyanakkor a környezeti romlás – például a szennyezés – negatív hatással van ezekre a finom, evolúciós egyensúlyokon. A Föld gravitációja nemcsak a mozgásunkat és testtartásunkat határozza meg, hanem közvetlenül befolyásolja izmaink és csontjaink fejlődését. Ezen felül a napenergiától és a földi mágneses mezőtől függő elektromágneses hullámok szabályozzák a biológiai óránkat, mint például az alvás-ébrenlét ciklusunkat.

Az is tudható, hogy minden anyag alapvető rezgéssel rendelkezik. A Föld természetes rezgései – mint például a Schumann-rezonancia (kb. 7,83 Hz) – összhangban vannak az emberi agyhullámokkal és befolyásolhatják a biológiai ritmusainkat. A természetes környezetből származó hangok és rezgések, mint például az erdei „csend” vagy a természetes vízfelületek által keltett rezgések, hozzájárulnak a relaxációhoz, csökkentik a stresszt és elősegítik a mentális jólétet. De tovább is van, mondjam még?

A fentiek összekapcsolódása világosan jelzi, hogy a környezeti problémák, az élelmiszerminőség romlása és az emberi egészség megőrzése nem választható szét egymástól. Az egészséges, élhető környezet nemcsak a fizikai, de a mentális és energetikai jólétünk alapja is. A szintetikus vitaminok és táplálékkiegészítők ideiglenes megoldást nyújthatnak a hiányosságokra, de nem pótolják a természetes, komplex tápanyag-mátrixot, amelyet egy egészséges ökoszisztéma biztosít. Az energiáink és erőforrásaink egy részét a környezet helyreállítására kellene fordítani, mivel csak így tudjuk javítani a talaj-, víz- és levegő minőségét, ami közvetlenül hat az élelmiszertermelésre és végső soron az emberi egészségre. Az emberi szervezet nem csupán biológiai rendszer, hanem egy olyan rendszer is, amely fizikai és energetikai szinteken is kapcsolódik a Földhöz. A környezet megóvása, a természetes rezgések és az egészséges ökoszisztéma fenntartása tehát elengedhetetlen a hosszú távú egészség megőrzéséhez. És arról sem szabad meg feletkezni, hogy a víz sem csupán egy szomjoltó és tisztító folyadék, hanem egy információ közvetítő anyag is. Ne feljejtsük el, hogy mindenki mindenkivel és mindennel össze van kötve.

A környezeti szennyező anyagok, mint a finom részecskék és az ózon, bejuthatnak a szervezetünkbe, ami gyulladásos folyamatokat indít el. Ezek a folyamatok hozzájárulnak a légzőszervi megbetegedések, a krónikus szív- és érrendszeri problémák, valamint az immunrendszer zavarának kialakulásához. Emellett a zaj-, fény- és klímaváltozásból eredő stressz fokozza a stresszhormonok szintjét, ami hosszú távon mentális és idegrendszeri problémákhoz, például depresszióhoz és kognitív romláshoz vezethet. A környezeti tényezők romlása nemcsak az egészségünket, de az általunk fogyasztott növényi és állati táplálék minőségével is befolyásol. Az emelkedett CO₂-szint például felgyorsíthatja a növények növekedését, ugyanakkor „tápanyag hígításhoz” vezet, így csökken a fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok aránya a növényekben. A talajerózió, a túlzott műtrágyahasználat és a szennyezett víz pedig tovább rontja a termőföldek termékenységét. Ezek az összefüggések azt eredményezik, hogy bár elegendő kalóriát fogyaszthatunk, az élelmiszereink nem biztosítanak megfelelő mennyiségű létfontosságú tápanyagot. Ezt a jelenséget nevezzük minőségi éhezésnek vagy „rejtett éhezésnek” – ahol a kalóriabevitel megfelelő, de a mikroelemek hiánya hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Az ember által előállított, szintetikus vitaminok rövidtávon pótolhatják a hiányosságokat, különösen akkor, ha a kiegyensúlyozott étrend nem biztosít elegendő mennyiséget a szükséges tápanyagokból. Ezek a vitaminok támogatják a sejtműködést, az anyagcserét és az immunrendszert, ám nem pótolhatják a természetes, egészséges környezetből származó élelmiszerekben található komplex tápanyag-mátrixot.

Míg a szintetikus megoldások ideiglenesen enyhíthetik a hiányosságokat, hosszú távon sokkal hatékonyabb és fenntarthatóbb az energiánk egy részét a környezet helyreállítására és megőrzésére fordítani. Egy egészséges, biodiverzitás, ökoszisztéma nemcsak a talaj, a víz és az élelmiszerek minőségét javítja, hanem közvetlenül hozzájárul az emberi szervezet optimális működéséhez.

Ha úgy érzed, hogy kezd megbolondulni a világ, akkor nem tévedsz.

Tehát összefoglalva a környezeti rombolás és változás összetett hatással van az emberi testi és mentális egészségre, a szennyezett levegő és víz, a talajminőség romlása, valamint az emelkedett CO₂-szint együttesen minőségi éhezéshez vezethet, ahol a kalóriák ellenére hiányoznak a létfontosságú tápanyagok. Bár a szintetikus vitaminok átmeneti megoldást kínálnak, a hosszú távú egészségmegőrzés érdekében alapvető fontosságú a környezet helyreállítása. Az élhető, egészséges ökoszisztéma biztosítja, hogy a táplálékaink magas tápértékkel rendelkezzenek, ezáltal elősegítve a szervezetünk optimális működését és a betegségek megelőzését. A jövőbeni egészségünk érdekében elengedhetetlen, hogy egy holisztikus megközelítést alkalmazzunk, a környezeti problémák megoldása kéz a kézben jár a táplálékminőség javításával és az emberi szervezet hosszú távú védelmével.

Én úgy vélem, hogy az itt leírt rövid nem mindent átfogó szösszeneten nem árt elgondolkodni és törekedni a valós és nem önérdekeken nyugvó felelősség teljes gondolkodást előtérbe helyezni, vagy egyáltalán elsajátítani.