Mi a terved laposföldhívő Donald Trump?

Van egy program ami az Egyesült Államokból származik, ez a Green New Deal. A Green New Deal (Zöld Új Megállapodás) nem csupán egy politikai programnak, hanem egy radikális társadalmi és gazdasági átalakítási tervnek készűlt, amely a klímaváltozás elleni küzdelem mellett a társadalmi igazságosságot és a biodiverzitás megóvását is célul tűzi ki. A koncepció gyökerei a 1930-as évekbeli New Deal-hez nyúlnak vissza, amikor Franklin D. Roosevelt elnök gazdasági programja megpróbálta megmenteni az Egyesült Államokat a nagy gazdasági világválság pusztításától. A modern Green New Deal azonban nemcsak gazdasági reformokat ígér, hanem egy teljes környezeti és társadalmi átalakulást.
A Green New Deal koncepcióját először 2007-ben vetette fel a brit Green Party, de világszerte az Alexandria Ocasio-Cortez amerikai kongresszusi képviselő és Ed Markey szenátor 2019-es törvényjavaslata tette ismertté. A program célja, hogy a klímaváltozás katasztrofális hatásait megállítsa, miközben társadalmi igazságosságot és gazdasági átalakítást hozzon. A Green New Deal három fő pilléren nyugszik:
- A széndioxid-kibocsátás drámai csökkentése.
- A fosszilis tüzelőanyagok teljes kiváltása megújuló energiaforrásokkal.
- A klímaváltozás hatásainak igazságos elosztása, különös tekintettel a szegényebb rétegekre.
Bár a Green New Deal még nem valósult meg törvényi szinten (és valószínű, hogy nem is fog), jelentős hatást gyakorolt a politikai és társadalmi diskurzusra. Az Egyesült Államokban és más országokban egyre több politikai párt és mozgalom támogatja a zöld átállást. A program inspirálta a helyi szintű kezdeményezéseket, például a megújuló energiaforrások bevezetését és a zöld munkahelyek teremtését. Az Európai Unió Zöld Út programja is hasonló célokat tűzött ki, amelyek közé tartozik a klímaneutralitás elérése 2050-re.
Donald Trump, az Egyesült Államok volt és mostani elnöke, a Green New Deal egyik legkeményebb kritikusa. Trump és támogatói gyakran a programot „szocialista átoknak” nevezték, amely tönkretenné az amerikai gazdaságot. Trump adminisztrációja megkezdve az Egyesült Államok kilépett a Párizsi klímaegyezményből, és számos környezetvédelmi szabályozást visszavontak vagy enyhítettek. Trump szerint a Green New Deal túlságosan költséges, és a fosszilis tüzelőanyagok gyors kiváltása milliók számára veszélyeztetné a munkahelyeket. Helyette a fosszilis tüzelőanyagok támogatását és a szabályozások enyhítését tartotta az amerikai gazdasági növekedés kulcsának.
A kapitalizmus, mint gazdasági rendszer, alapvetően a profitmaximalizálásra és a végtelen növekedésre épül. Ez a modell azonban nem fenntartható egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón. A kapitalizmus alatt a környezetvédelem gyakran másodlagos szerepet kap, mivel a vállalatok elsődleges célja a profit, nem a bolygó jólétének megóvása. A következő okok miatt nehéz a kapitalizmus keretein belül beszélni valódi környezetvédelemről.
A kapitalista rendszerben a gazdasági növekedés az elsődleges cél, amely gyakran a természeti erőforrások kizsákmányolásával jár. A GDP növekedése nem veszi figyelembe a környezeti károkat vagy a társadalmi egyenlőtlenségeket. A vállalatok gyakran a rövid távú profitokra összpontosítanak, nem pedig a hosszú távú fenntarthatóságra. Ez oda vezet, hogy a környezetkárosító tevékenységeket előnyben részesítik a környezetbarát alternatívákkal szemben.
A kapitalizmus alapvetően a természeti erőforrások kizsákmányolására épül, amely fenntarthatatlan a hosszú távon. A fosszilis tüzelőanyagok, a bányászat és az ipari mezőgazdaság pusztító hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Nemcsak a környezetet, hanem a társadalmat is kizsákmányolja. A klímaváltozás hatásai a szegényebb rétegeket érik leginkább, miközben a gazdagok és a nagyvállalatok profitálnak a fosszilis tüzelőanyagokból.
Sokan úgy gondolják, hogy a kapitalizmust nem lehet lecserélni. Pedig a kapitalizmuson túl is van élet.
A Green New Deal és hasonló kezdeményezések egy új gazdasági modell felé mutatnak, amely nem a profitra, hanem a fenntarthatóságra és a társadalmi igazságosságra épül. A degrowth (növekedésmentes gazdaság) és a regeneratív gazdaság olyan alternatívák, amelyek a természeti erőforrások megóvását és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését helyezik előtérbe. Ezek a modellek felismerik, hogy a Föld erőforrásai végesek, és hogy a jelenlegi gazdasági rendszer fenntarthatatlan.
A Green New Deal nemcsak egy politikai program, hanem egy társadalmi mozgalom, amely a klímaváltozás elleni küzdelem mellett a társadalmi igazságosságot és a biodiverzitás megóvását is célul tűzi ki. Donald Trump és a kapitalista rendszer ellenállása azonban rávilágít arra, hogy a valódi környezetvédelem nem lehetséges a profitközpontú gazdasági modell keretein belül. A jövő generációiért való felelősségvállalás és a fenntartható életmód kialakítása csak egy új, igazságosabb gazdasági rendszerben lehetséges. Trump klímapolitikája és a Green New Deal elleni kritika rövid távú gazdasági érdekekre összpontosít, miközben figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás hosszú távú veszélyeit. A fosszilis tüzelőanyagok támogatása, a tudományos konszenzus elutasítása és a társadalmi igazságosság mellőzése fenntarthatatlan. A klímaváltozás elbagatellizálása, a globális együttműködés hiánya és a zöld technológiák elleni ellenállás csak mélyíti a környezeti válságot, amely végül a gazdaságra és a társadalomra is katasztrofális hatással lesz. A fenntartható jövő érdekében elkerülhetetlen a tudományos tények elfogadása, a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása és a társadalmi igazságosság előtérbe helyezése.
A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már
kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk
egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a
SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen. |