Az elnök tanácsadói elsunnyogtak, ahogy tették kollégái mindig a magyar történelemben
Lackfi János kirángatott egy 2. emeleti polgári lakásban bújtatott zsidó kisfiút a gangra. Később mindent tagadott, azt mondta semmi köze az egészhez, és nem pénzért csinálta.
Tomán Szabina az Andrássy utca hatvanban tépte le Z. Fruzsina szabdságharcos körmét. Később mindent tagadott, azt mondta, nem volt cinkos, és pénzt sem kapott.
Czeizel Barbara hevítette Dózsa György trónját. Később mindent tagadott, hárított, és kiemelte, hogy nem kapott érte pénzt.
Szörényi Levente hátrafelé nyilazva ölte meg egy random kárpát-medencei falu összes lakóját. Később mindent tagadott, arra hivatkozott, ő a magyar, és nem a pénz miatt ölt.
Máté Bence Aradon beszólt Damjanichnak. Később mindent tagadott, arra hivatkozott nem ismerte az ügy részleteit, és pénzt sem kapott.
Gundel Takács Gábor a törököknek mutatta az utat Eger felé egy nagy zöld mezőn. Később azt mondta, hogy nem kapott érte pénzt.
Ezek ugyanazok.
A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már
kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk
egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a
SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon: MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000 Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen. |