A fáraók üzenik: erről nem volt szó!


Az egyiptomi piramisok meglehetően sok és mindmáig megmagyarázhatatlan jelenséggel szolgáltatnak. Matematikusok, csillagászok és még megannyi más tudományág képviselői kapkodják a fejüket, hiszen szinte folyamatosan újabb és újabb összefüggések tárulnak fel, s a piramisok körül lehetséges, válaszra szoruló kérdések száma csak nőttön nő.

Rengeteg tényt ismerünk. Ilyen például a piramisok közepén lévő belső kamrák hőmérséklete, amely számíthatóan 4800 éve állandóan és kereken 20 Celsius fok. Ez történetesen megegyezik a Föld átlaghőmérsékletével. A múmiák haragjával talán nem kell számolnunk, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a nagy gízai piramisokba soha nem temettek el senkit, viszont bárki bármilyen céllal is építette ezeket a gigantikus alkotásokat, rémálmában sem gondolta volna, hogy durván 5.000 év múlva ez a 20 fokos hőmérséklet 21,5-re nő, pontosabban akár jóval magasabbra is.

Márpedig ezekben a napokban a piramisoktól nem túl távoli Sharm El Seikh-ben épp erről vitatkoznak a világ mai vezetői és megannyi más illetékes. Egyiptom a házigazdája ugyanis az ENSZ által 2022. november 6-18 között megrendezett 27. éghajlatváltozás világkonferenciának, ami egyébként a vadregényesnek éppenséggel nem mondható COP27, hosszabban kiírva a Conference of Participants, azaz a résztvevők értekezlete néven fut.

Hosszadalmas lenne felsorolni, hogy mi minden történt az ezt megelőző 26 konferencián, de a mai történések megértéséhez érdemes a 2015-ben szervezett 21., párizsi rendezvényre visszatekintenünk. Hét évvel ezelőtt tett ugyanis szent fogadalmat tulajdonképpen a világ összes országa, hogy a Föld átlagos hőmérsékletét nem engedik +1,5 Celsius foknál tovább melegedni, mint az a nagy iparosodást megelőző időkben, konkrétan a meteorológiai feljegyzések kezdetén volt.

Nehéz lenne megmondani, hogy ez a másfél fok mi mindent takar, de az biztos, hogy ez is alapjaiban rendezné át a világ klímáját. Az előjelek már nagyon a mindennapjaink részét képezik. Európa ráadásul sokkal jobban melegszik, mint a bolygónk többi része, illetve hatalmas kérdőjel a tengerek viselkedése. Az óceánok nyelik el ugyanis az ember által termelt szén-dioxid java részét, s ezáltal nem csupán enyhe, sós szódavízzé változnak, hanem gyökeresen átalakul számos fizikai jellemzőjük, például az áramlások, s ezáltal hiába hűl az Antarktisz, ha a szárazföldek zömét kitevő északi félteke viszont megfő.

Sharm El Sheik üzente azonban a legkevésbé sem felhangoló, hanem épp az ellenkezője, azaz nagyon is lehangoló. Minden díszes nyilatkozat és megerősített fogadalom dacára gyorsulva robogunk a bűvös, +1,5 fokos határ felé, s ez a lendület akkora, hogy 2050-re akár a +2 fokot is túlléphetjük, ahonnan már aligha lenne visszaút a 2100-ra vizionált +3,5 foktól. Érdemes azonban figyelembe vennünk, hogy +1,5 fok esetében is gyakorlatilag víz alá kerülnének a Földünk mai tengerszintjénél 1 méterrel alacsonyabb területek, például a Maldív-szigetek, mindösszesen pedig 600 millió ember mai életterét elöntve.

Van viszont egy beszédesebb szám. A +1,5 fok akkor kerülhető el esetleg (50 százalékos valószínűséggel), ha az emberiség nem lövell 2.890 milliárd tonnánál több széndioxidot a légkörbe. Mármint mindösszesen, ugyanis amit eddig kibocsátottunk, az a légkörünk része marad. Ebből 2019-ig már 2.390 milliárd tonnát sajnos betoltunk a környezetünkbe, szóval jobbára csak a maradék 500 milliárd tonnával gazdálkodhatunk. Az eltelt három pandémiás esztendőben viszont 40-40-40 milliárd tonnával növeltük az össz-mennyiséget, tehát a végzetünkig 380 milliárd tonnányi kvótánk maradt. Ennyi jó esetben is 10 évre elég.

Ahhoz, hogy tényleges eredményeket tudjunk elérni, évente 100 milliárd dollárral/euróval kellene növelnünk a klímavédelmi kiadásainkat. Az Ukrajnában dúló háború ennek a tízszeresét már fel is emésztette. Ezek után roppant nehéz optimistának lennünk, de meg kell próbálnunk!

Kertész Bianka –

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Újságot lehet szerelemből is írni, de amíg a pofánk egyre nagyobb, a zsemlénk egyre kisebb! Kérjük, hogy támogasd a SZÓCIKK működését az alábbi számlaszámon:

MagNet Bank: 16200106-11517878 IBAN: HU88 1620 0106 1151 7878 0000 0000

Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkba is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak

Vélemény

Olcsóbb olajat hoz a Mikulás

Az európai és a magyar sajtó egy része szinte kordivatként jajveszékel az EU vezetőinek szigorú döntésein, amelyek az Oroszországgal szembeni szankciókra vonatkoznak. Ezek a döntések