Elemzést adott ki a GKI Gazdaságkutató Intézet a pedagógusbérek emeléséről és a kormány tanároknak tett eddigi javaslatáról. Az elemzésből kiderül, hogy a fegyveres testületek dolgozói többszörösét keresik a pedagógusoknak, de még a kormány béremelési tervei se zárkóztatnák fel a diplomás átlagbérhez a pedagógusfizetést.

A fegyveres testületek diplomásai nagyjából kétszeresét (1,8-2,1) keresik annak az összegnek, mint a pedagógusok.

A csak érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket is foglalkoztató rendőrség 22-44 százalékkal keresnek többet, mint a pedagógusok.

Ez a bérszakadék a rendőrök és a pedagógusok közt ráadásul az életkorral arányosan növekszik – a 30 év alatti rendőrök 24-43 százalékkal, az 50 év feletti rendőrök már 45-66 százalékkal keresnek többet.

Ha a kormányzat betartja javaslatát, és az EU-s forrásokból 2025-re 77 százalékkal növeli a pedagógusbéreket, azok addigra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogják kitenni – tehát még három év múlva se lenne teljes a bérfelzárkóztatás. Egy ilyen béremelés még mindig 20 százalékkal kevesebbre értékelne ugyanannyi idejű felsőoktatásban eltöltött évet.

Ha kifejezetten az egyetemi diplomások átlagbérekkel vetjük össze a kormányzati javaslatot, 2025-re a tanárok átlagbére csupán 74 százaléka lenne az egyetemi diplomások átlagbérének. A tanítók még rosszabbul járnának, az ő bérük a főiskolai végzettségűek átlagbérének 61 százaléka lenne.

Ez a kormányzati terv összesen 892 milliárd forintba kerülne, ami 2025-ös költségvetést 480 milliárddal emelné meg a 2022-es költségvetéshez képest. Mivel a tanárok bruttó béréből vissza is jönne a pénz, a visszafolyt adókkal együtt 525 milliárdba kerülne ez a béremelés.

HVG