Ma megalakul az ötödik Orbán-kormány. Mára egyértelmű lett, hogy történelmi távlatban is Orbán Viktor meghatározó figurája a magyar történelemnek. Érdemeiből az sem von le semmit, ha elfogadjuk, hogy politikai ellenfelei mára leginkább a barátai lettek. Már a parlamentben. A rendszer ellenzéke az országgyűlésen kívül van.

Elemzés

1. Bár szavakban mindig is gyilkos szembenállás mutatkozott meg a Fidesz és udvari ellenzéke között, a lényegi szavazásokban valahogy mégis sikerült együtt szavazni, már az előző ciklusban is.

Kéz a kézben szavazták meg az egészségügyet érdemben fizetőssé tévő törvényt a kormánypárti és az ellenzéki frakciók.

Csak az ISZOMM kérte, hogy vonják vissza a gyalázatos törvényt. Senki nem szavazott ellene a homofób törvénynek, csak én, Székely Sándor az ISZOMM országgyűlési képviselője, a nevemet viszont valahogy elfelejtették leírni a beszámolókban.

A felhatalmazási törvényt is többször is megszavazták az ellenzéki milliárdosok, még akkor is, amikor már nyilvánvaló vál, hogy valójában csak a lopás szentesítéséről szólt a szavazás. És igen. Kitalálták. Ki nem szavazta meg ezeket a törvényeket. A jelenlegi parlamenten kívüli ISZOMM képviselője: én, Székely Sándor.

2. A kormányon lévő pártok és az ellenzéki frakciók között ideológialag nem sok különbség van. Mindannyian a politikai paletta jobb oldalán helyezkednek el. Bár az ellenzéki pártok némelyike azt kommunikálja magáról, hogy ő baloldali, de nagyon nehéz elgondolni azt, hogy valaki egy százmilliós autóból valóban a munkások érdekeit fogja képviselni. Kapaszkodjanak meg. Nem fogja. Ahogyan eddig sem. Erre csak a parlamenten kívüli szervezeteknek van jelenleg lehetőségük, mégha mégoly nehéz lesz is ezt megoldani. Az emberek – mégha a Fideszre szavaztak is – tudják, hogy kihasználják őket. Ha valaki hiteles alternatívát tud nekik mutatni, akkor már az EP-kampányban is lehet meglepetést okozni.

3. A parlamentben ülő politikusok gyakorlatilag egy nagyon vékony elitből jönnek. Talán százezer ember alkotja azt a réteget, ahonnan jelenleg rekrutálódnak a mai politikai pártok képviselői. Milliárdosok, üzletemberek, ügyvédek, már már szerencselovagok sem maradtak ki.

Ezek az emberek egy hálózat tagjai valójában. Ismerik egymást az egyetemekről, igazgató tanácsokból. A nyilvánosság előtt lehet, hogy vérremenő háborút vívnak, de a vasárnapi ebédnél, azért mindig megbeszélik a dolgaikat. Ezek az emberek és a politikai elődeik, az elmúlt harminc év vámszedői. Az ország tönkretevői. Csak kívülről jöhet a megoldás. És csak a baloldalról.

4. A jelenlegi elitnek nem érdeke az érdemi változás. Tök mindegy, hogy kormányon vannak vagy ellenzékben, nekik tökéletesen megfelel a fizetős egészségügy és oktatás.

• Ők nem akarnak dolgozni, nem akarják, hogy a megtermelt dolgok hasznából azok is kapjanak, akik megtermelik.
• Nem akarják, hogy a földeket a falu népe közösen művelje.
• Nem akarják, hogy a bankok nem uzsorások legyenek. Nem akarják, hogy a multikat megadóztassák.
• Nem akarják, hogy az emberek adójából létrejött magyar állam erős legyen.
• Nem akarják, mert az az ő érdekeik ellen van.

5. A parlamenti elit nem akar rendszerváltást, mert akkor kiderül, hogy az elmúlt 32 évben micsoda borzalmas pusztítást vittek végre. Eladták az ország iparát, szétverték a szövetkezeteket, nyakunkra hozták a multikat és a bankokat. Fizetős lett a normális egészségügy és az oktatás.

A magyarok hozzászoktak, hogy válságból válságba csöppenjenek. Privatizáció, Bokros csomag, Deviza hitelezés, Bankválság, Covid, Háború. Mindig jön valami, ami miatt elmarad az emberek életének jobbá tétele, ámde a gazdagok még gazdagabbak lesznek.

Mára a parlamenti kormányzó és ellenzéki pártoknak egy céljuk van. A túlélés. Ehhez szükségük van egymásra.

Változást csak a parlamenten kívüli baloldal hozhat.