A negyven év után igénybe vehető nyugdíjba mégsem számít bele minden év

nyugdíj

Eltér egymástól a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megállapításához figyelembe vehető jogosító idő, és ez sok értetlenséget szül az érintett nők körében a nyugdíjszakértő szerint – írja a 24.hu.

A kedvezményes nők 40-es nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét. Vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő, és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya-átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét – írja Farkas András nyugdíjszakértő.

A megértési nehézséget az okozza, hogy

  • minden jogosító idő szolgálati idő, de
  • nem minden szolgálati idő jogosító idő.

A nyugdíjszakértő azt is tételesen leírja, melyek azok a jogviszonyok, amelyek a nyugdíj összegének kiszámításakor jellemzően szolgálati időnek minősülnek, azonban a nők 40 kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz nem vehetőek figyelembe:

  • A tanulmányok időtartama.

Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek nem vehetők számításba a nők 40-re való jogosultság meghatározásakor.

  • A munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama.

Emiatt a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) folyósítási tartama sem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.

  • A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama.

A rokkantsági ellátás folyósítási tartama egyébként szolgálati időnek sem minősül, mert nem vonnak az ellátás öszegéből nyugdíjjárulékot. A rehabilitációs ellátás összegéből vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítási tartama szolgálati idő, de nem számítható be a jogosító időbe. Viszont akár a rokkantsági, akár a rehabilitációs ellátás mellett bármely biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban vagy vállalkozási jogviszonyban) végzett munkával olyan szolgálati idő szerezhető, amely a jogosító időbe is beszámít.

  • A 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama.

Az ápolási díj folyósítási tartama csak akkor számítható be a Nők40-re jogosító időbe, ha azt az érintett hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg. Ebben az esetben maximum 10 évre járhat a díj, és ennyit lehet elismerni a szükséges 40 évi jogosító időből.

  • A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő.

A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy tehát megállapodással olyan szolgálati időt szerezhet, ami nem számítható be a nők 40-re jogosító időbe, viszont a nyugdíj számítása során már beszámít.

  • A passzív (a társadalombiztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő.

Ilyen ellátást ma már nem lehet kapni, csak 2011. június 30-ig volt lehetséges.

  • A fizetés nélküli szabadság.

A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe.
A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

  • A gyerekneveléssel töltött időből sem számít be minden a nők 40-es nyugdíjba.

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkban és a Twitteren is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak