Volt – nincs….. az EP-nek magyar alelnöke

Európa Parlament Szanyi Tibor

Pedig kettő is volt: a DK-s Dobrev Klára és a fideszes Járóka Lívia. A minap azonban mindketten eltűntek a 14 tagú alelnöki névsorból. Túlzóan korrektül mondva azért, mert igazából egyik sem indult az újraválasztásáért. Hogy miért nem? Mert egy ponton belátták, hogy – szinte azonos okból – semmi esélyük.

2019-ben azonban másként álltak a zászlók.

Dobrev Klára, aki egy 4 fős DK-s csapat élén győzedelmesen bevonult az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójába, akkor egy érdekes lapot húzott elő. Vagy delegálják parlamenti alelnökjelöltnek (a hozzá tartozó támogató szavazatokkal együtt), vagy elgondolkodik, hogy átüljenek-e a Momentum két emberét már befogadó liberális (Renew Europe) frakcióba. A választások nyomán megcsappant létszámú szociáldemokraták megadták a kért árat, s Dobev Klára EP-alelnök lett, két és fél évre, azaz egy fél ciklus idejére.

Járóka Lívia, aki az EP berkeiben egy meglehetősen jól bejáratott név volt, valójában pont a fordítottja miatt nyerte el az alelnöki posztot. A Fidesz ugyan fél lábbal már kifelé állt a konzervatív, néppárti frakcióból, ám sokan Járóka jelölésének gesztusával jelezték, hogy fontos lenne, ha a Fidesz maradna náluk a bő egytucatnyi képviselőjével, jóllehet nem minden áron.

Mi változott?

Dobrev Klára egy igen kockázatos vállalkozásba fogott, és jelöltette magát magyar kormányfőjelölt-jelöltnek. Valószínűleg ő is tudhatta, hogy az EP reprezentatív vezérkarában nem szeretik a veszteseket mutogatni, tehát a brüsszeli pozíciójának megtartása a hazai teljesítményén múlhat. Ha esetleg Orbánnal szemben maradt volna alul, az egy fokkal jobban magyarázható fiaskó lett volna, de a hazai pályán való vereségre nincs olyan gyógyszöveg, ami érthetővé tenné a további hivatalban maradását. Egyszerűen azért, mert az EP-alelnökök valójában jó értelmében vett kirakatfigurák az őket támogató frakciók szépségversenyén. Dobrev ügyesen mérte le a maga hátországát. Pár hete a szocdem frakció belső vezetésének egy posztjáért indult, s a háziversenyen világosan kiesett, ráadásul egyedül ő. Ezt úgy mondják a helyi zsargonban, hogy “ne akarj többet, Klára!”

Járóka kicsit tovább ment, mert a Brüsszelben időközben hontalanná vált 12 fős fideszes csapat EP-alelnökjelöltjeként igen kevés, konkrétan az összes jelentkező közül a legkevesebb szavazatot kapta az első körben, minthogy lényegében csak a szorosabb értelemben vett elvtársainak támogatását sikerült elnyernie, azaz senki nem akart senkivel tárgyalni az ő bővebb térnyerése érdekében. A szomorú valóság miatt Járóka kiszállt a további versengésből.

Minthogy az EP-nek 14 alelnöke, ám 27 tagországa van, ezért egy közepes méretű tagország, mint Magyarország leginkább egyetlen helyet tud reálisan megszerezni. 2019 óta tehát kifejezetten elegánsnak hatott, hogy két magyar képviselő kapott alelnöki címet, s különösen örülhettünk, hogy mind a ketten nők.

Most viszont szomorkodhatunk, hogy mind a ketten kiestek, ráadásul ki-ki a maga futamaiban abszolút utolsóként. Egyszerűen nincs velük miért dicsekedni. Dobrev nem csupán a hazai háziversenyén bukott, de az európai körökben kicsit sem lett rokonszenves a többnyire náci karakterei folytán ismert Jobbikkal való összeborulása sem. Járóka alól a pártja szalonképessége csúszott ki, vagyis igen csekély lelkesedést váltott ki a Fidesz érkezése oda, ahol eddig a Jobbik jelentette a magyar barnaingeseket.

Úgy is mondhatjuk, hogy az európai parlamenti képviselők többsége nem kívánta díjazni az eredendően a két legerősebb pártcsalád egy-egy alelnökének a szélsőjobbhoz való közeledését. Természetesen sajnos szép számmal vannak náci hajlamú tagjai az Európai Parlamentnek, ám amióta EP az EP, azóta szigorúan karanténban, vagyis a többiek nem osztanak nekik lapot, alelnöki posztot pedig végképp nem. Nácikat és/vagy náci-kollaboránsokat ugyanis nem rakunk az EU kirakatába!

Az pedig nemzeti szégyen, hogy most úgy tűnt el két magyar EP-prominens, hogy mindketten a már említett, szimbolikus antifasiszta karanténban végezték.

Tanulság: nácikkal ne bratyizzunk, mert csak a süllyesztőbe rángatnak bárkit, aki velük áll egybe! Ezt a közelgő hazai választások kapcsán is illő dolog lenne átgondolni.

Szanyi Tibor

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkban és a Twitteren is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak

Vélemény

Semlegesség 

Egy ország ún. semlegessége általában úgy kezdődik, hogy alkotmánya kinyilvánítja, miszerint senkivel nem kíván hadakozni, illetve mások katonai konfliktusaiba sem avatkozik bele sem közvetlenül, sem