Ez a fenti két ige a zuglói politikai harcok két kulcsszava. Korábban itt volt polgármester az egyik fideszes nehézfiú, Papcsák Ferenc, őt követte a saját múltjában eligazodni sem képes Karácsony Gergely, majd egészen máig a Hunvald Györgyöt és Hagyó Miklóst börtönbe terelgető MSZP-s Horváth Csaba.

A hely szellemét megidéző módon az egyenesen a soproni seprűnyelek árnyékából ide ejtőernyőzőtt, s a kerületben bő egy évtizede haduraskodó-képviselősködő Tóth Csaba, illetve a szekszárdi fideszes trafikmutyiból kihagyott, s ezen bedurcizó NER-szökevény, ám éppen momentumos Hadházy Ákos csapott össze az ellenzéki előválasztásnak nevezett cicaharc legizgalmasabb epizódjaként.

Az eredmény mától közismert: Tóth Csaba kiszállt az iszapbirkózásból.

Indoklásainak egyik érdekes eleme, hogy állítólag halálosan megfenyegették, jóllehet korábban ugyanerre panaszkodott az őt végső fokon élő adásban eláruló, egyszer már bukott miniszterelnök-jelölt, később Budapestet fizikailag felforgató főpolgármester, aki történetesen meglepődni készül, hogy a tutira neki bekészített, ismételt miniszterelnök-jelölti státusza lehetőségéből kibillenti a 2009-ben legendásan nagyot bukó oligarcha-miniszterelnök kedves neje.

A zuglói polgárokról eddig nem volt szó.

Őket szavazatfejős teheneknek képzelik az urak, akik majd bambán voksolni hivatottak bármelyik ellenzéki szemfényvesztőre. Feltételezhetően a Fidesz sem lesz tétlen, és majd állít jelöltet, aki a dolgok logikájából következően nem lehet más, mint minimum tolvajtámogató zsoldos. Nos, ebben a meccsbe azért még mások is beleszólhatnak, például az Iszommos Galba-Deák Ádám, aki viszonylag ismert lehet az újbalos ifjúsági mozgalmak környékéről. Kétségtelen, őt még senki nem akarta sem megölni, sem elásni, bár nem tudható, hogy ez előny-e, vagy hátrány.

• bankski •