A mai Magyarországnak korunk szocializmusa jelent alternatívát, amit az ISZOMM a Kádár János Tervbe foglalt

Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom ISZOMM Kádár János Terv minimálbér

Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom Kádár János Terv néven mutatta be 2022-es választási programját a Magyar Szolidaritás Mozgalom által szervezett II. Munkás Büszkeség Napján.

Az ISZOMM SZERINT korunk szocializmusa jelent alternatívát a jelenlegi rablokapitalizmusnak, amit az ISZOMM a Kádár János Tervbe foglalt. Ez az igazságosság és a szociális felemelkedés terve. 350 ezer forintos ágazati nettó minimálbér, 150 ezer forintos nyugdíjminimum, állami bérlakásépítési program, a közművek államosítása, 50 ezer forintos családi pótlék, szövetkezetek támogatása, szociális minimumjövedelem, nyugdijplafon – ezek a főbb elemei a programnak.

A párt álláspontja szerint bő harminc évnyi, különböző árnyalatú, de természetében neoliberális kurzus után, s látva annak szomorú következményeit eljött az ideje a tisztánlátásnak: a Magyar Országgyűlésben, illetve az oda tartó pártok között az ISZOMM-on kívül nincs baloldali, tehát rendszerkritikus erő.

A szóvirágok ideje lejárt, ám helyettük már csak a két nagy hatalmi tömb kölcsönös gyűlölködését látja a magyar társadalom. Két levitézlett, az ország erőforrásait herdáló, milliárdos hátterű főpolitikus áll a pólusokon. Ezen kell túllépnie Magyarországnak!

A dolgozó magyar emberek érdekei a sokadik helyre csúsztak vissza. A dolgozók többsége alulfizetett bérrabszolga, közülük nagyon sokan a bankok foglyai is. Dagadó szociális válság és sorvadó természeti környezet a tájkép, amelynek oázisaiban lubickolnak a szupergazdagok a milliárdjaik fedezékében.

Az Orbán-kormánynak mennie kell, mert szinte minden szolidaritást kiölt a magyar népből. A kihívó ellenzéki tömb viszont alig kínál többet, szociális értelemben tán még annyit sem, mint a hatalmon pöffeszkedők. Ám van alternatíva. Mindig van alternatíva.

A baloldal, tehát az ISZOMM legalább 5 százalékos szavazati arányt célozva az Országgyűlésbe készül, hogy hallatni tudja a dolgozó milliók hangját. Ez az erő azonban akár a sokszorosára duzzadhat, értéke felbecsülhetetlenné nőhet, hiszen a várható patthelyzetek feloldójaként képes kikényszeríteni a szociális fordulatot, már rövid távon is.

A magyar nép választása tehát abban áll, vajon csöbörből vödörbe kerüljön-e, avagy egyről kettőre jusson. Ennek a kulcsa a harmadik erő, az ISZOMM.

A Kádár János Terv

Mottó: A krumplileves legyen krumplileves!

Bevezetés

Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom annak a Magyarországnak a megteremtéséért küzd, amelynek legfőbb célja a magyar emberek ‘jóllétének’ biztosítása, elsődlegesen pedig a szociális válság felszámolása.

Az ISZOMM ezt a szocializmushoz, korunk szocializmusához vezető út első lépésének tekinti. Ilyen értelemben a szociális válság felszámolása korunk szocializmusa maga.

A Kádár János Terv alapvetően az igényes táplálkozáshoz, a kellő lakhatáshoz, az egészséghez és a fejlődéshez való jogok biztosítására törekszik a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés garanciáinak megteremtése révén.

A magyar történelemben először a Kádár János nevével fémjelzett korszak volt az, amelyben a dolgozó emberek ki tudtak törni a szegénység, nyomor és kilátástalanság fogságából, s világos perspektívákhoz jutottak. A Kádár-korszak kialakulása, majd elmúlása egyaránt döntően külső világpolitikai hatásokra következett be. A kádári Magyarország azonban a számára döntően kívülről kapott kereteket a szociális fellendülés megteremtésére használta ki.

Kádár János hatalomra kerülése, illetve hatalmának megszilárdítása máig sok vita tárgyát képezi, viszont történelmünk sok más nagy vezető személyiségének módszereihez képest kifejezetten mértékletesnek mondható. Kádár János azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy hatalmát a legkevésbé sem hedonistaként gyakorolta. A néha neki, de különösen kora állami vezetőinek időnként felrótt ‘elvtársi luxus’ még teljes terjedelmében sem hasonlítható tucatnyi NER-vitéz akár csak egyetlen mai napjának pompáihoz és tobzódásaihoz. Kádár János nagyságrendekkel többet biztosított a magyar népnek, mint bármelyik elődje, vagy utódja.

Milliók jutottak rendes ételhez, lakáshoz, orvoshoz, iskolához. Az Igen Szolidaritás (ISZOMM) ezekért nevezte el a nemzeti felemelkedést szolgáló vízióját Kádár Jánosról, amely egyszersmind a párt 2022-es választási programjának tekinthető.

A múlt legyen múlt, a jövő viszont legyen a modern szocializmus!

Pénzt a dolgozóknak, pénzt az embereknek!

Az alapok

Ismerve és tudomásul véve a tőke gazdasági szerepét az is világos, hogy a pénz önmagában nem szül új értéket, még a bankokban sem. Az új értékeket a dolgozók milliói hozzák létre, s bizonyos fokig ideértve a nagytőkések intézőit is. Az ISZOMM elsősorban a jövő, a jelen és a múlt tekintetében munkájukból élő emberekre összpontosít azzal az igénnyel, hogy a munka és a tőke osztozkodásában az előbbihez tartozóknak sokkal több jár, mint amennyihez ma hozzájutnak. Csak az a cégtulajdonos nem tud többet fizetni a dolgozóknak, aki maga sem él jobban, mint a munkásai.

Az ISZOMM elengedhetetlennek tartja a minimálbér drasztikus megemelését arra a szintre, amely korunk elfogadott életviteléhez szükséges. 2021-ben ez nettó 250.000 forint. Ez a szint magasnak tűnhet, de csak az eddigi nyomorúságainkba való beletörődés folytán. Ez a szint az egy dolgozóra jutó GDP mindössze egyhatoda. Ez a szint a magyarhoz képest hasonló közép-európai országokban (lényegében a 2004-es EU csatlakozás ún. ‘új tagállamaiban’) gyakorlatilag teljesítettnek tekinthető, igaz bruttóban. Az ISZOMM tehát durván egyötödnyivel ‘lövi fölé’ a magyar jövőt a szomszédok realitásaihoz képest.

A párt az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem területén azonban nettó 350.000 forintos ágazati minimálbért akar bevezetni.

Az ISZOMM egy új jövedelmi formát tervez, a szociális minimumjövedelmet. Itt arról van szó, hogy minden felnőtt ember jövedelme érje el legalább a létminimum szintjét! Egy szociális állam ezt minden polgárának biztosítja. Jóllehet hivatalos létminimum-számítások már jó ideje nincsenek Magyarországon, az egyes becslések, de leginkább a tapasztalati tény azt mondja, hogy a létminimumhoz – havonta és fejenként – legkevesebb (nettó) 100.000 forint szükséges, amibe azonban már sem egy elromlott háztartási eszköz pótlása, sem egy váratlan betegség átvészelése, sem bármilyen rekreáció (pl. egy kisebb nyaralás) nem fér bele. Ha bármely felnőtt embernek nincs ennyi jövedelme, akkor azt erre a szintre kell kipótolni! A létminimum minden körülmények között garantálható, hiszen az csak annyit fejez ki, hogy az adott ország adott teljesítménye szerint mibe kerül a megélhetés, mi az elvárható legkisebb jövedelem. Ahol tömegek szorulnak ezen szint alá, ott az elosztási arányok ordító torzulásáról beszélünk.

(Ennek az intézkedésnek gyakorlatilag semmi köze nincs a feltétel nélküli alapjövedelemhez, mivel feltételei vannak, pl. a jövedelmi helyzet, továbbá meghagyja az adók szerepét.)

Köznapi értelemben véve minden emberi társadalom munkaalapú. A jövő generációinak családon belüli nevelése, képességeinek fejlesztése is elvitathatatlanul munka, és a nemzeti össztermék része. A felelősségek és a terhek arányosítása okán az ISZOMM különösen fontosnak tartja a családi pótlék intézményét, amelyet a létminimum felében határozza meg. Ez a szám a fentiekből következően gyermekenként és havonta jelenleg 50.000 forint, amely csak a tehetősebb szülők anyagi helyzetének fényében mérsékelhető.

Az ISZOMM tartózkodik attól, hogy félrevezető határokat húzzon a szegények, a tehetősek és a gazdagok közé. A mainál jóval nagyobb teherviselést a gazdagoktól vár. Gazdagnak azt tekinti, akinek a vagyoni, jövedelmi helyzete munka nélkül is fenntartható.

A nyugdíjak legkisebb szintje – alaplépésként – a szociális minimumjövedelem 100.000 forintja. Mivel a nyugdíjasoktól nem várható el a jövedelmi helyzetük önálló javítása, ezért az ISZOMM egy egységes, egyszeri és havi 50.000 forintos emelést tervez, ami lényegében egy felfelé csökkenő arányú javítás. A párt a későbbiekben a legkisebb nyugdíjat a nettó minimálbér százalékában akarja meghatározni úgy, hogy az a létminimumnál jelentősen magasabb összeg legyen! Ez azonos az EU-ban fősodorként elfogadott aránnyal.

Az ISZOMM tehát 150.000 forintos legkisebb öregségi nyugdíjat kíván tető alá hozni, és egyúttal felülvizsgálja a pusztán kettős állampolgárság okán biztosított juttatásokat, visszaállítja a szolgálati jogviszonyokból adódó korábbi, de megvont kereteket, ezeken felül pedig 1,5 millió forintos nyugdíjplafont vezet be.

Rengeteg alapvető korrekcióra van igény. Ilyen a deviza- és általában a hitelkárosultak helyzete. Sajnos, a kárpótlásnak vannak visszafordíthatatlan vonatkozásai, mert az ötezer öngyilkos honfitársunk élete nem hozható vissza. Ahol lehet, ott a rendezés alapelve a “vissza a babaruhát!” mondáson alapszik, azaz – egyebek közt – horvát mintára a bankok által kikényszerített, s feléjük az állam által bűnösen garantált extraprofit a hitelfelvevőknek visszajár. A tovagyűrűző hatások folytán kétmillió magyar ember sorsának rendezéséről beszélhetünk, egyben megemlítve, hogy a korábbi ún. rendezések folytán a tehetős adósok szinte már mind pénzüknél vannak. A magyarországi bankok Európában is kiemelkedő sarcait az ISZOMM egy elfogadható szintre fogja mérsékelni.

Az állam sajnos nem csak a hitelek területén, hanem a rendvédelmi dolgozók tekintetében is végzetes hibákat követett el, s ezért jóvátétellel tartozik. Az ISZOMM a rendvédelmi dolgozók eredeti jogosultságainak megvonásából fakadó károk maradéktalan helyrehozatalát tervezi. A kárpótlást új életpálya-modell bevezetése követi.

A szociális válság egyik leginkább szembetűnő jele a lakhatási válság. A neoliberális politika Magyarországon is azt akarja elhitetni, hogy ez mindössze a legfeljebb pár tízezer hajléktalan ügye, problémája. Pedig sokkal-sokkal többről van szó: leromlott, alig fűthető, egészségtelen hajlékok százezreiről, egy-két szobába szorult családok sokaságáról, és lényegében a fiatalabb korosztályok akut otthontalanságáról. Gyakorta a lakossági szolgáltatások hiányosságai okozzák a lakhatatlanságot, például a büdös csapvíz, az el nem vitt hulladék stb.

A mai, nagyvonalúan saját tulajdonúnak mondott és hitt lakások millióin azonban hosszú távú hitel, netán röghöz kötő kormányzati követelés van. Sajnos, csak nagyon feltételesen az emberek sajátjai: baj esetén viszi a bank, vagy az állam (önkormányzat) nevében a végrehajtó.

Az ISZOMM ezért a kádári időkhöz hasonló léptékű állami bérlakás építési programot tervez indítani, természetesen az önkormányzatok bevonásával. A cél legalább évi 50.000, magas minőségű és elérhető bérű lakás felépítése, amelyekkel az állami szociálpolitika közvetlenül is gyakorolható. Ez az évi 50.000 lakás pont annyi, amennyi a rendszerváltás óta nem épült meg a korábbi évekhez (értsd: Kádár-korszakhoz) képest.

Az egészséghez való jog sajnos ma már csak üres frázis. Legfeljebb azok élvezhetik, akik ezt saját maguk meg tudják fizetni. Mindenki másnak a romló fogak, az éppen hogy elvégzett kezelések, és a lábon hordott, s egyre súlyosabbá váló betegségek jutnak.

Az ISZOMM ezért tető alá akarja hozni a mindenkire kiterjedő és teljes értékű társadalombiztosítást, amely jog és kötelesség egyszerre. A párt a szándékos nemfizetést bűnnek tekinti.

A cél az emberek lakóhelyétől legfeljebb egy órányi elérhetéssel minden rutin jellegű szolgáltatás biztosítása. Igen, a fogászat is.

Az ISZOMM oktatási felfogásának középpontjában a tudáshoz való hozzáférés minden magyar ember számára és mindenkoron való biztosítása áll. Fontos szakmai kérdés, hogy mi és miként történik az iskolákban, oktatási intézményekben, emellett azonban a párt számára annak van különös politikai jelentősége, hogy a gyerekek, a fiatalok és a felnőttek kellő segítség biztosításával, azaz térítésmentesen oda is kerülhessenek és élvezhessék a támogató szolgáltatásokat is.

A közoktatás, a szakképzés és a továbbképzés állami feladat. Sem egyháznak, sem más magáncégnek nem szervezhető ki. Az érettségi az legyen, ami a neve! Idetartozik az idegen nyelvi vizsga, a digitális jártasság, a jogosítvány, az úszni tudás, de a közéleti, avagy a pénzügyekben való, elfogadható ismeretanyag úgyszintén.

A párt oktatási hitvallása szerint a nem-tudás szankcionálása helyett a tudás honorálását tekinti mértékadónak, s a gyermekekre helyezett pszichés nyomás enyhítése végett a lexikális tananyagot csökkentésére törekszik.

Az ISZOMM szorgalmazza a tankötelezettségi korhatár felemelését legalább 18 évre, ezért a középiskola és az egyetem közé, illetve ez utóbbi során önkéntes közösségi szolgálati intézményt kíván létesíteni, amelynek ideje alatt legalább a szociális minimumjövedelmet biztosítja, hogy a felnőtti pályakezdés a sok vergődés helyett jellemzően társadalmilag is hasznos tevékenység legyen. Az önkéntesség kiváló terepe lehet a katonaság, avagy megannyi szociális szolgáltatás, mint például az egészségügyi kisegítés, idősgondozás, gyermekfelügyelet.

A cél, hogy minden magyar fiatal 22 éves korára legyen valamihez értő, s kezdeti élettapasztalattal rendelkező, magabiztos ember.

A közéleti döntésekbe való beleszólást a párt azonban már 16 éves kortól akarja biztosítani, a választói korhatár leszállításával. Egy mai 16-17 éves fiatal jottányit sem tekintendő felelőtlenebbnek, mint bármelyik másik felsőbb korosztály tagjai, sőt! Bármi is az ellenérv, a jövendő nemzedékek jövőjéről van szó, amit a mai felnőttek sajnos szemmel láthatóan aláástak.

A szociális lét elengedhetetlen kelléke az épségben tartott környezet. Az ISZOMM környezetvédelmi intézkedések sokaságát kívánja megvalósítani. A párt az elkövetkező 5 évben legalább 1000 konkrét intézkedés részese kíván lenni, alapvetően a civil világ hangjára hallgatva a következő főbb területeken: I. energia- és anyagtakarékosság; II. levegő-, víz és talajvédelem; III. állat- és növényvédelem; IV. építési kultúra.

A mentális környezetvédelem érdekében a közszolgálatot ellátó sajtó- és média reklámmentességi támogatást kap.

A gazdaság szociális teljesítőképességének erősítése végett az ISZOMM új lendületet kíván adni a szövetkezetek létesítésének, az élet minden lehetséges területén. A teljesség igénye nélkül: falu-, szociális, energia-, befektetési, fogyasztási, értékesítési, vízügyi és termelési szövetkezetek szaporítása a cél, ideértve a megosztáson alapuló tevékenységeket is.

Az ISZOMM a szakszervezeti tagságot minden dolgozó számára ajánlottá, de az 5 főnél többet alkalmazó munkahelyeken kötelezővé teszi. Ezzel párhuzamosan a párt a munka világát érintő törvényeknek a dolgozók javára történő gyökeres átalakítását tervezi. Az ingyenes, vissza nem térítendő állami támogatással épült szállodák megfelelő kapacitás-hányada a szakszervezeti üdültetés körébe kerül.

A politikai tisztaság érdekében a pártok támogatása is változik. A pártok (jelöltek) az önkormányzati, az országgyűlési és az európai parlamenti választásokon elért minden egyes szavazatuk fényében 1 eurónyi forintot kapnak a következő választásokig, és kész. Az indulók előlegre jogosultak, a végeredmény szerinti elszámolással. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok szavazatai kívül esnek az elszámoláson.

A fedezet

Az ISZOMM világossá teszi, hogy a fenti terv alapja ugyanaz, mint a mai nyomorúságé, azaz a dolgozók által megtermelt javak, azonban igazságosabb elosztással. A párt a neoliberális kapitalizmus tékozló pusztítását a szocializmus igazságával fogja szembesíteni. Az elsődleges megoldás a munka- és a tőkejövedelmek azonos szintű terhelése, szemben a mindennapok emberei számára működtetett jelenlegi adópokollal, illetve a gazdagok adómentes mennyországával. Ennek értelmében a cégtulajdonosok osztalékai a munkabérhez hasonló járulékokkal kell számoljanak.

A párt azt is nyomatékosítja, hogy a minimálbér emelését a munkahelyek lehető legnagyobb részének megvédésével, megőrzésével hajtja végre. Ennek érdekében a mikrovállalkozások esetében (10 fő foglalkoztatott, illetve évi 700 millió forint árbevétel alatt) a dolgozóik érdekeinek figyelembe vétele és aktív részvétele mellett a plusz terhek egy részét, akár teljes egészét elengedi, vagy kompenzálja.

Az állam által nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek minősített cégeket (beruházásokat) államosítjuk a korábban biztosított támogatások arányában, avagy megszűnik az ilyen státuszuk. A közszolgáltatások esetében minden ágazatban állami szolgáltatókat hozunk létre a meglévő magáncégek mellé. A végső tulajdonosaikat, kedvezményezettjeiket felfedni nem kívánó (off-shore), de Magyarországon bejegyzett cégek vagyona automatikusan állami kezelésbe kerül a tulajdonviszonyok megnyugtató tisztázásáig.

A garancia

Az ISZOMM szakítani akar az álságos, ködös, ún. nemzeti konzultációk rendszerével, s helyette a mai kornak megfelelő népszavazási intézményt kíván és fog teremteni elektronikus kiterjesztéssel, mind helyi vagy országos vonatkozásban.

Zárszó

A Kádár-rendszernek legtöbbször azt róják fel, hogy akkor a nép a gazdasági realitások felett élt. A mai szárnyaló adatokat és a tömeges nyomort tekintve viszont az mondható, hogy a nép a gazdasági realitások alatt él. Az ISZOMM arra helyezi a hangsúlyt, hogy a magyar nép a gazdasági realitások igazságos szintjén élhessen.

Senki nem kerülhet az út szélére!

  A Szócikk a dolgozók, a dolgozni akarók, illetve az életüket már kidolgozók szava. Posztjaink kommentálhatók a Facebookon, várunk Facebook-csoportunkban és a Twitteren is. Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az info@szocikk.hu címen.

Kapcsolódó tartalmak